Különleges az agyad, ha libabőrös leszel, amikor jó zenét hallgatsz

Ritka és kivételes személyiségjegyekről árulkodik ez a tulajdonság.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Matthew Sachs a Harvard Egyetem korábbi hallgatójaként arra kereste a választ, milyen folyamatokat indít el az agyban a zenehallgatás azoknál, akik a feszültségoldás ezen formáját választják. A kutatásban húsz diák vett részt, közülük tízen felidézték, hogy libabőrösek lettek egy nekik tetsző dallam hallatán, míg a csoport másik fele nem tapasztalt ilyesmit. 

Sachs rájött, hogy azok, akik a zenéhez konkrét fizikai és érzelmi vonatkoztatást társítottak, eltérő agyi funkciókkal rendelkeznek azokhoz képest, akik nem számoltak be hasonló élményekről. Az eredmények szerint ez azért lehetséges, mert a zenei hangzás feldolgozásáért ugyanaz az agyterület felel, amelyik az információgyűjtésért és az emlékezésért.

Arra még nem sikerült választ találni, pontosan milyen folyamatok játszódnak le a fejben a zene okozta öröm során, az viszont már nyilvánvaló, hogy intenzívebben élik meg érzéseiket azok a személyek, akik libabőrösök lesznek egy-egy dal hallatán. A kutatást teljes egészében az Oxford Academic oldalán is elolvashatod. 

A bőrödön is átélheted az orgazmust?

Frissonnak keresztelték a kutatók azt a jelenséget, amikor az egész testet kellemes borzongás járja át egy dal közepette. A Frontiers in Psychology szaklapban úgy emlegetik a frissont, mint a bőr orgazmusát, melyet egy kellemes dallam mellett kiválthat egy filmjelenet, egy szép festmény, sőt, akár a fizikai kontaktus is egy számodra szimpatikus személlyel. Az eddig megjelent kutatások szerint, akik gyakran megtapasztalják ezeket a mozzanatokat, többnyire kreatív, élénk, a változatosságot kedvelő személyiségek.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Ezt is szeretjük