Mindenki kiborult a vörösiszap-ítéleten

Bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön. Az ítéeleten sokan felháborodtak.

A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette.

Így határozott a bíróság

A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - hangsúlyozta.

Felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek nevezte a vörösiszapperben született felmentő ítéletet a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke. Kepli Lajos újságíróknak úgy fogalmazott: a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy "a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban", amelynek kiömlése tíz ember halálát és a milliárdos anyagi károkat okozta. Az ellenzéki politikus azt mondta: nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.

Németh Szilárd a Fidesz alelnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ilyen ügyeknek nincs felelőse.
- A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen - mondta.

Az LMP szerint az ügy ismételten nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar jogrendszer nem alkalmas a környezeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére, ezért a párt szabályozásváltozást és az okozott kárral szinkronban lévő felelősségre vonást sürget - írta Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke közleményében.

A Párbeszéd Magyarországért a vörösiszapperben hozott ítéletből az a következtetést vonta le, hogy a magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas. Jávor Benedek, a párt európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a valódi felelősök megtalálásához hiányzik a szándék, a valódi megoldás azonban a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységek átfogó európai szabályozása lenne.

A Greenpeace közleményében azt írta, szomorúan veszik tudomásul, hogy továbbra sincsenek felelősei a 2010-ben történt kolontári vörösiszap-katasztrófának. A környezetvédő szervezet szerint egyértelmű, hogy emberi mulasztások vezettek a több halálos áldozattal járó katasztrófához: mind a tározót üzemeltető Mal Zrt., mind a vállalat tevékenységét engedélyező és ellenőrző hatóságok sok esetben nyilvánvalóan hibáztak, vagy nem engedélyeztek és ellenőriztek megfelelően.

Az ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében.

Ez történt 2010-ben

2010. október 4-én a MAL Zrt. ajkai vörösiszap-tároló gátja átszakadt, így a környező települések, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely védtelenné váltak a mintegy egymillió köbméternyi, maró hatású vörösiszappal szemben. A katasztrófa tíz ember halálát okozta, köztük egy 14 hónapos csecsemőét. Több mint 150 ember megsebesült, valamint jelentős gazdasági és ökológiai károkat okozott a térségben. A történteknek még ma is láthatóak nyomai.

Kit terhel a felelősség?

A büntetőeljárást először ismeretlen tettes ellen kezdeményezték, 2010. november 5-én a kormány határozatában kimondta, hogy a MAL Zrt. a katasztrófa károkozója. Ahogyan arról mi is írtunk, a katasztrófa állítólag megelőzhető lett volna. Az okok találgatása kapcsán felmerült, hogy a gáton már korábban is voltak repedések, amit a Google műholdfelvételei rögzítettek. Ugyanakkor a nol.hu korábban azt írta, hogy ez csak kacsa volt, cikkük ma már sajnos nem elérhető.

A gátszakadás előtt egy nappal már jelezték a műszerek, hogy valami nincs rendben, egy órával előtte pedig vészhelyzetet mutattak, de nem volt olyan rendszer, ami automatikusan továbbította volna a vészjelzést, így a környező falvakat nem értesítették. A katasztrófa napján felmerült, hogy emberi mulasztás történhetett.

Így nyilatkozott a MAL Zrt.

A MAL Zrt. vezetője, Bakonyi Zoltán azt nyilatkozta akkor, hogy a vörösiszap nem veszélyes, ártalmatlan anyag, ami sokakban keltett felháborodást. Azt is mondta, hogy a gát átszakadásának a fizika törvényei alapján nem szabadott volna megtörténnie. Pintér Sándor belügyminiszter erre azt javasolta a vezetőknek, hogy fürödjenek meg a vörösiszapban. A cég a katasztrófa után mindössze 100 ezer forint gyorssegélyt ajánlott fel a károsultak részére.

Élet a katasztrófa után

Csak néhány példa, hogyan segített az ország. A Nemzeti Segélyvonal, illetve a Vöröskereszt Segélyvonal tárcsázásával hívásonként 200 Ft-al lehetett támogatni a károsultakat, az OTP-nél bankszámlát nyitottak a megsegítésükre. A Magyar Labdarúgó Szövetség a San Marino elleni mérkőzés jegybevételét ajánlotta fel, a Videoton FC csapata jótékonysági mérkőzést játszott a Devecseri SE ellen. Az MKB Veszprém KC tombolasorsolással gyűjtött pénzt, a Győri Audi ETO KC pedig 500 ezer forintot adományozott, illetve egy általuk aláírt mezt a devecseri kézilabdacsapatnak, amit elárvereztek.

Több helyen jótékonysági rendezvényt tartottak, és híres személyiségek, köztük Andy Vajna, vagy az amerikai származású befektető, Soros György is jelentős összegeket adományozott. A BorsodChem Zrt. 150 ezer liternyi sósavat adott, hogy közömbösíthessék az iszap lúgos hatását. A magyar kormány összesen 38 milliárd forintot költött a helyreállításra, ebből a környezeti károkra 21 milliárdot. A gyűjtések ellenére csak kevés jutott el közvetlenül a rászorulókhoz.

Képek és mobilkép: MTI/Kovács Tamás, MTI/Kovács Lajos

• belföld
• vörösiszap
• katasztrófa
• ítélet
• Terasz