Mindent azért mégsem lehet! - Sajátjai is bírálták a Fideszt

A baloldaliak mellett néppárti, konzervatív képviselők is bírálták a 4. alkotmánymódosítást az EP-ben.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A főleg a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó, utolsó, ötödik munkadokumentumról tárgyalt hétfőn az Európai Parlament brüsszeli épületében az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága abban az eljárásban, mely az alapjogok magyarországi helyzetét hivatott megvizsgálni.

Az alaptörvény-módosítás parlamenti elfogadása előtt összeállított munkadokumentum az alkotmánymódosítás kapcsán két olyan rendelkezést emelt ki, melyek súlyos aggodalomra adnak okot.

Ezt látják problémásnak

Az egyik, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait, azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható - áll a dokumentumban, mely szerint ezzel az Alkotmánybíróság megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is. Súlyosan aggályosnak tartja emellett az irat azt a passzust is, mely hatályon kívül helyezi az Alkotmánybíróság korábbi határozatait.

A munkadokumentumban Rui Tavares, a téma jelentéstevője megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét, a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására.

Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják. Rui Tavares a bizottságban három kérdést fogalmazott meg a magyarországi változásokkal kapcsolatban. Egyrészt választ keresett arra, vajon rendszerszintűek-e ezek a változások, összhangban vannak-e az Európai Unió szerződésében lefektetett alapértékekkel, illetve jelentenek-e azoktól távolodó trendet, harmadrészt pedig milyen mechanizmusra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.

Változások az Orbán-kormányban

Nézegess képeket!

Elolvasom

A vitában fideszes képviselők próbálták védeni a módosításokat, bár az érvelésük nem biztos, hogy meggyőzte az aggódókat. A fideszes Hankiss Ágnes például érvek helyett a bizottság szeptemberi, budapesti tényfeltáró misszióját bírálta, mint mondta, bohózatnak tűnt számára, ami történt, nem tényszerű és átlátható tájékozódás zajlott, hanem a magyar jobbközép kormány elleni, politikai forgatókönyv alapján felépített hecckampány.

A párttársak szerint ez nem így volt

Hankiss Ágnes állításaival a bizottság több képviselője sem értett egyet. A szintén néppárti Frank Engel szerint kiegyensúlyozott párbeszédet sikerült folytatniuk Budapesten, és visszautasította az előre megírt politikai forgatókönyv, a prekoncepció vádját Anthea McIntyre brit konzervatív képviselő is. A fideszes Gál Kinga, aki a szakbizottság alelnökeként a bizottsági ülést is vezette, a vitában nem előre megírt forgatókönyvet emlegetett, helyette azzal érvelt, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen olyan esetet sem sikerült bizonyítani, melyben a jogállamiság, a demokrácia vagy alapjog sérült volna, a felmerült problémákat a rendszer maga korrigálta, amit Gál az intézményrendszer és a jogállamiság működésének bizonyítékaként értékelt.

- A magyar parlamentben azért kapott kétharmadot a Fidesz, mert a magyar nép úgy látta 2010-ben, hogy probléma volt a jogállamisággal és a demokráciával, (...) és gondolom, hogy, ha úgy látja, hogy tényleg ilyen veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság, akkor ezt a parlamenti felhatalmazást 2014-ben megvonná. Elég érettek a magyar választók ehhez - fogalmazott Gál.

Fotók: csúnyán beszóltak a kormánynak - Akciózott a TEK is

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ez nem jött be

A német baloldal képviselője, Cornelia Ernst nem vitatta, hogy a magyar törvényhozás kétharmados többségét demokratikusan választották meg, de - mint mondta - ez nem jelent felhatalmazást arra, hogy azt csináljon, amit akar.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Rui Tavares jelentéstevő zárszavában kifejtette, hogy az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló eljárás nemcsak Magyarországról szól, hanem az egész Európai Unióról. Hankiss Ágnesnek válaszolva megismételte, hogy cél a tényszerűség és az átláthatóság, Budapesten pedig sokakkal találkoztak, többek között az Országos Bírósági Hivatal képviselőivel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és civil szervezetekkel is.

Ezt is szeretjük