Miért érezzük úgy, hogy a hazaút rövidebb? Érdekes a tudomány válasza

Kutatások szerint a visszaút-effektus torzítja az időérzékelést.

Visszaút-effektus
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha valaki ismeretlen helyre téved, az odavezető út sokkal hosszabbnak tűnik, mint visszatalálni a kiindulási pontra. Tudósok visszaút-effektusnak nevezik a jelenséget, egy érdekes kísérlet során pedig bővebben is kielemezték.

Ozava Rjoszuke, az Oszakai Egyetem munkatársa kollégáival még 2015-ben eredt a különös effektus nyomába. Tanulmányok során a résztvevőket elsötétített helyiségbe ültették, majd egymás után levetítettek nekik két 20 perces videót egy városi sétáról. 

Rövidebb volt a visszaút

Vetítés közben az alanyoknak jelezniük kellett, valahányszor úgy érzékelték, hogy ismét eltelt 3 perc. A végén pedig megkérdezték őket, melyik sétát gondolják hosszabbnak. Az önkénteseket ezután két csoportba osztották: az egyiknek ugyanazt a távot oda-vissza mutatták, míg a másiknak kettő, egymástól eltérő utat. 

Mindezt azért, hogy felmérjék, hogyan érzékelik az alanyok az időt az aktuális pillanatban, illetve visszatekintve. Kiderült, hogy a megfigyelés közben mindkét csoport hasonlóan érzékelte az időt, a teszt után viszont rövidebbnek gondolták a második felvételt azok, akik ugyanazon táv oda-vissza útját látták.

Mi lehet az oka?

A pszichológusok szerint a visszaút-effektus kialakulásánál minden azon múlik, hogy az illető éppen mire koncentrál: a környezetre vagy az idő múlására. Magyarán, ha ismeretlen helyet kell felkeresni, az utazás első felében az embert leginkább az érdekli, milyen messze van még a céltól. Ahogy az eltévedés miatt szintén sokat idegeskedhet. Míg a visszaúton már ismerős környezettel találkozik, ezért több figyelmet szentel a látnivalókra. Így látszólag az idő is gyorsan repül.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Az elmélet nem szentírás

Legalábbis ez derül ki egy 2011-es, kerékpárosokon végzett kísérletből. A résztvevőknek előre kijelölt útvonalon kellett nagy távot letekerniük, majd a célnál két csoportba osztották őket. Az első csoport ugyanazon az úton, míg a második egy ugyanolyan hosszún, de eltérő irányban tért vissza a rajthoz. Különös módon a résztvevők mindkét esetben visszaút-effektusról számoltak be.

A tanulmány szerzői úgy vélik, mindennek az az oka, hogy a biciklisek a célhoz vezető úton optimistábbak voltak, és rövidebbnek gondolták a ténylegesnél. Ám visszafelé már átértékelték elgondolásaikat, hiszen addigra pontosan tudták, mi vár rájuk. A kutatók hozzátették, hogy a témában további kutatások kellenek, mert elképzelhető, hogy a fentieken kívül több tényező közrejátszik a visszaút-effektus kialakulásában.

Rejtélyes európai épületekről készített képeket a fotós

A német fotós, Matthias Haker idestova több mint tíz éve szívügyének tekinti a különböző, elhagyott épületek bemutatását. Legújabb sorozatában nem árulja el, melyik képét hol készítette, ám ez nem baj, sőt.

Rejtélyes európai épületekről készített képeket a fotós: nem árulja el, hol vannak

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük