VI. Károly különös téveszméje, aki azt hitte, üvegből van a teste: a francia király rettegett, hogy darabokra törik

A király téveszméje egy régi, bibliai hiedelemből eredhetett.

VI. Károly üvegteste
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A szomorú király, aki azt hitte, üvegből van a teste - ez akár egy gyerekkönyv meséjének a címe is lehetne, ám a történet nem kitaláció: VI. Károly francia király (1368-1422) volt az uralkodó, aki e tévhit árnyékában élte le az életét.

A középkori király 1380-tól haláláig uralkodott Franciaország felett. Kezdetben a Szeretett, később az Őrült névvel illették, ugyanis fent említett agyszüleménye nem holmi hóbort volt, hanem komoly pszichiátriai probléma.

Az őrület első jelei

1392-t írtak, amikor a fiatal király, VI. Károly lovagok és beosztottjai társaságában átszelte Északnyugat-Franciaország erdejét, hogy elérje Bretagne-t, és utolérje az ellenséget. 

VI. Károly.
VI. Károly.
Fotó: wikipedia.org

Egy óvatlan pillanatban, amikor egyikük hangos zörej kíséretében elejtett egy lándzsát, a harci kedvtől felfokozott királyon kontrollálhatatlan őrület uralkodott el. Hadonászni kezdett a kardjával, és öt lovagját szúrta le, mígnem leszedték a lováról, és visszatartották a tudattalan mészárlásban. Ez volt az első alkalom, hogy mentális zavart észleltek nála, ám az esetet akkor még úgy értelmezték, hogy csupán félelmében követte el tettét.

Abban az időben más furcsaságokat is tapasztaltak nála. Volt, hogy nem ismerte fel feleségét és gyermekeit, 1395-96-ban Szent Györgynek képzelte magát, és előfordult, hogy őrjöngve rohangált fel-alá a palotában. 1405-ben öt hónapon át nem volt hajlandó tisztálkodni, így tetvek és gyulladásos sebek lepték el a testét: végül orvosa kifejezett utasítására mégis megfürdették.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Az üvegkirály

Mind közül a legkülönösebb elgondolása mégis az volt, hogy teste üvegből van:

"Betegsége nap nap után rosszabbodott, végül teljesen elment az esze. Néha azt gondolta, üvegből van a teste, és nem hagyta, hogy megérintsék." - írta VI. Károlyról a szöveg születésekor még jövendőbeli pápa, II. Pius.

Ugyancsak a majdani pápa beszámolójából derült ki, hogy a maga hite szerint üvegtestű VI. Károly tagjainak védelme érdekében vasrudakkal merevített ruhát viselt, nehogy összetörjön, ha véletlenül elesik.

Környezete aggodalommal figyelte mentális állapotát. Titkára, a királyát, az ország politikai helyzetét és saját pozícióját is féltő Pierre Salmon különösen nagy figyelmet fordított rá, és hogy megtalálhassa a gyógyírt bajára. Több alkalommal is beszélgetett az uralkodóval, amikor elméjét elborította a köd, jegyzeteit pedig könyvekbe foglalták.

A király állapotát azonban semmi sem hozta helyre: élete végéig különböző téveszméktől szenvedett, és nem szabadult attól a gondolattól sem, hogy teste üvegből van.

Az ágyban fekvő VI. Károly.
Az ágyban fekvő VI. Károly.

Az üvegtest téveszméje

A 15-16. századi Európában nem egy, és nem is két ember, hanem tömegek képzelték azt, hogy egész testük üvegből van.

Ezt a tévképzetet egy, a klasszikus és kora középkori időkből származó jelenség előzte meg, amikor is emberek sokasága gondolta úgy, hogy tagjaik cserépből vannak. Ez a szintén nem normális eszme azon alapult, hogy a Biblia szerint Isten földből, porból alkotta meg az embert, munkáját pedig a szentírás többször is a fazekasok tevékenységével hozza párhuzamba.

Az "agyagember" képzet után következett el tehát az üvegemberé, annak mintegy modern verziójaként, és különösen a 15-17. században volt jellemző. Levinus Lemnius (1505-1568) volt az első orvos, aki írt a jelenségről. 1561-es szövege szerint egy olyasféle neurózisról van szó, mely a tágabb értelemben vett mentális betegségek közé tartozik, név szerint a tudósok melankóliája egy kategóriája, mely depresszióval, zavartsággal, delíriummal és sok ágyban töltött idővel jár. Az érintettek közül egyesek úgy hitték, ők maguk vannak üvegből, mások azt gondolták, hogy beszorultak egy üvegcsébe.

Egyes történészek - így például Gill Speak, a pszichiátria történetét vizsgáló történész - úgy vélik, talán VI. Károly volt az első beteg, erre ugyanakkor lehetetlen volna egyértelmű bizonyítékot találni. Sokkal helytállóbb lehet az a megfogalmazás, hogy ő lehetett az egyik első érintett.

VIII. Henrik és feleségei

A különös, meglepő szellemű királyok sorában érdemes VIII. Henriket is megemlíteni: a feleségmészárló uralkodóról érdekes, modern külsejű portrét készített egy tehetséges grafikus. Feleségeit ugyancsak életre keltette ily módon.

Hogy nézne ki ma VIII. Henrik és hat felesége? Lenyűgöző képeken mutatja meg a grafikus

Elolvasom
Ezt is szeretjük