Újabb jel mutat arra, hogy élet lehet a Vénuszon: magyar csillagász beszélt a felfedezésről

Ahhoz, hogy beigazolódjon a feltevés, további vizsgálatokra van szükség.

Élet a Vénuszon
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

További vizsgálatokkal bizonyítható majd, hogy a Vénusz légkörében talált foszfin az élet jelenlétére utal. - A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma - erről Boldog Ádám csillagász beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot, és például nem a Marson. - A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás, és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfingázt megtalálni - mondta.

Baktériumok élhetnek a Vénusz légkörében

Boldog Ádám szerint a Vénusz légkörében található foszfin az ember számára mérgező, viszont vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek anaerob, vagyis oxigéntől elzárt környezetben pont ilyen melléktermékeket hoznak létre a metabolizmusuk eredményeként. Ezért gondolják azt a tudósok, hogy esetleg ilyen baktériumok élhetnek a Vénusz légkörében. Ugyanakkor ez még nem állítható teljes bizonyossággal, mert sok más folyamat is előállíthatja a gázt - tette hozzá a csillagász.

Foszfin kerülhet a levegőbe villámláskor, vagy meteorokkal is érkezhet oda, azonban egyik folyamat sem képes ilyen nagy mennyiségben létrehozni a szervetlen foszformolekulát. Az, hogy ekkora mennyiséget észleltek a Vénuszon, jelenlegi ismereteink szerint csak azzal magyarázható, hogy ott valamiféle élet hozta ezt létre - mondta.

Hozzátette: a tudósoknak rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a Vénusz légkörében a foszfint. A műszerekkel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni. A következő lépés annak bizonyítása lesz, hogy ez valóban az élet nyoma. Ehhez azonban további vizsgálatokra, köztük felszíni mérésekre lesz szükség.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A csillagász hangsúlyozta: nagyon alapos vizsgálaton esett át a felfedezés, amelynek eredményeként a tudósok arra jutottak, hogy az összes ismert folyamat, ami foszfint hoz létre, nem hozna létre annyit, mint amennyit érzékeltek. Az a kérdés, hogy van-e olyan geokémiai folyamat, amit még nem ismerünk, és előállíthatná azt. Ahhoz, hogy beigazolódjon a felfedezés, a tudósok ezt is vizsgálni fogják - tette hozzá Boldog Ádám.

Kiemelt kép: Getty Images

8 könnyűnek tűnő kérdés a világűrről

Ahhoz, hogy az ember el tudja magát helyezni ebben a világban, jó, ha tisztában van egy-két ténnyel, legalább alapszinten. Alábbi kvízünkben nyolc általános kérdést teszünk fel a világűrről, amire nem árt tudni a helyes választ. Teszteld magad: te milyen eredményt érsz el?

Kvíz! 8 könnyűnek tűnő kérdés a világűrről, amire nem is olyan egyszerű válaszolni

Kvíz!

Elolvasom
Ezt is szeretjük