A Vénuszra küldené az embereket az űrügynökség: a Mars már nem menő

Eddig a Mars volt a fő úticélj, de az Európai Űrügynökség már inkább a Vénuszon kutatna. 2032-ben már rajtolhatna is az akció.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Európai Űrügynökség mert nagyot álmodni, és spekulációba kezdett, hogyan maradhatna ember huzamosabb ideig egy a Földdel szomszédos bolygón. Ha terveiket sikerül megvalósítani, hatalmas előrelépés következhet az űrkutatás történetében.

Bár a projekt több bonyodalomba ütközik, a szakemberek régóta keresik a módját, hogyan tehetnék lakhatóvá mesterségesen a Marsot. De hogy mi vitte rá a tudósokat, hogy ugyanezt megkíséreljék a Vénusszal, azaz a Naprendszer legforróbb bolygójával, arra egész érdekes magyarázat született.

A Föld ördögi ikertestvére

A Vénuszt gyakran így emlegetik, mert, bár a mérete közel azonos a Földével, a két bolygó megítélése sokban különbözik a tudományos berkekben. A sűrű légkör erős üvegházhatása következtében ugyanis a hőmérséklet a Vénusz felszínén mindig 450-500°C körüli.

Az EnVision névre keresztelt kiruccanás a Vénuszra az ESA Cosmic Vision Science tudományos program keretében valósulhat meg, a tervek szerint 2032-ben. A Vénuszra öt, az ExoMarshoz hasonló kutató űrszondákat küldenek, melyek többek között feltárhatják a felszíni közegben rejlő kockázatokat, és a különböző geokémiai elemek eloszlását is megvizsgálhatják.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Ha az EnVision küldetése megvalósul, az hatalmas előrelépést jelenthet az emberiségnek, hiszen jobban megismerhetjük a Vénusz paramétereit, geológiai tevékenységét, az atmoszférával való kapcsolatát, ezáltal a bolygó evolúciós fejlődését. 

Günther Hasinger, az ESA tudományos részlegének igazgatója bizakodva tekint a jövőbe, nagyon elégedett az eddigi űrszondatesztekkel. A következő években további tesztelések várhatók, és, hogy végül a Solar Orbiteren, az Euclidón, a Platón és az Arielen kívül melyik szerkezet indulhat felderítésre, arról 2021-ben döntenek.

Az ember előtt is éltek földönkívüliek a tudós szerint: bizonyítéka van rá

Mindig vannak újabb elméletek, amióta csak az ember az űrt kutatja.

Elolvasom
Ezt is szeretjük