Aggasztó mennyiségű vegyi anyagot találtak európai borokban: magyar termékek is érintettek

Megdöbbentő a növekedés 2010 óta.

Vegyi anyagok a borokban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Riasztó mennyiségű „örök vegyi anyagot”, TFA-t találtak a kutatók európai, köztük magyar borokban is. 

Vegyi anyagok a borokban

A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) szerdán közzétett, „Üzenet a palackból  A TFA-szennyezés gyors terjedése az EU-ban” című jelentéséből aggasztó adatok derülnek ki, számolt be a Magyar Természetvédők Szövetsége.

A vizsgálat során tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait vizsgálták. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért – már eleve magasnak számító – átlagos értékek. A TFA-t azonban nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek 2010 óta emelkedtek drasztikusan. 

A vegyszermaradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94%-ában akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt  köztük két PFAS gombaölő szer, a fluopiram és fluopikolid. Bár a bioborok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, bár alacsonyabb mennyiségben.

vegyi anyagok borokban
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Magyarországról két bort vizsgáltak meg a szakemberek, egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárga muskotályt, mindkettőt neves borházból.

A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb 120  µg/l volt, amivel a magasabb TFA-tartalmú borok között volt, míg a sárgamuskotály TFA-szennyezettsége 66 µg/l volt, ám ez a bor a határértékek alatt, de tartalmazott egyéb „növényvédő szereket” is (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

Az eredmények azért riasztóak, mert a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére.

 Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

Prof. Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-növekedést figyelt meg a saját kutatásai során: a 2020 utáni borokban 20–330 µg/l közötti értékeket talált. A legalacsonyabb szintek azoknál a bioboroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik  ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú „növényvédő szerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA-szintek meredek emelkedését szintén megerősíti az EU Referencialaboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés is. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány – amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben – akkor 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t, írja a közlemény.

 Ezek az eredmények egyértelmű riadót fújnak az EU és a tagállamok számára. Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból – különösen a PFAS-alapú „növényvédő szereket” és az F-gázokat – fogalmazott Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. 

Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil – egy TFA-ra bomló „növényvédő szer” – betiltásáról. Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását – tette hozzá Fidrich Róbert.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke – elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76%-áért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17%-ot, a szennyvíz és trágya 3–3%-ot tesz ki.

Korábban a TFA-t toxikológiailag ártalmatlannak tartották, ám egy 2021-es tanulmány súlyos magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál. Azóta a TFA-t a reprodukciós egészséget veszélyeztető anyagként tartják számon.

A jelentés Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország borait vizsgálta. A kutatásban több európai civil szervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – is közreműködött.

Azonnal töröld, ha ilyen üzenetet kapsz: egy rossz kattintás, és minden pénzed elveszítheted

Nagyon vigyázz, ha ilyen e-mailt kapsz, mert veszélyben lehetnek az adataid és a pénzed!

Elolvasom

A képek illusztrációk, forrás: Getty Images Hungary

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük