2009-es változások a Munka Törvénykönyvében

Az új év szinte mindig változást hoz. A BKV-jegyek árának emelkedését talán már meg is szoktad, a gáz- és az áramárak emelkedését vagy csökkenését pedig szinte már-már észre sem veszi senki.

A hitelfelvétel szigorodásához az elmúlt év végén volt időnk hozzászokni, ahogy az ingatlanpiac mozdulatlansága sem okoz meglepetést senki számára.

A Munka Törvénykönyvének 2009. január 1-jén életbe lépett módosításait még kevesen érzékelik, pedig a minimálbér mértékének változásán túl nem egy ponton módosították a törvényt. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Változott a munkaközi szünet ideje és az ügyeleti rendszer is

A Munka Törvénykönyvének módosítása kitér a munkaidő beosztására, eszerint figyelembe kell venni a munka jellegét, és azt, hogy a munkavégzés körülményei megfeleljenek a biztonsági és egészségi kritériumoknak. A napi munkaidő a 12, készenléti jellegű munkakörben a 24 órát, a heti munkaidő pedig a 48, készenléti jellegű munkakörben a 72 órát nem haladhatja meg. Ami az ügyeletet illeti, az új határozat szerint a heti munkaidő leghosszabb tartamába az ügyelet időtartamát is be kell számítani, a napi munkaidőbe pedig bele kell számítani az ügyelet összes óráját.

Kötelező pihenőidő és munka a munkaszüneti napon

Január 1-től minden munkavállalónak legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani a napi munkájának befejezésétől a következő napi munkakezdésig. Akiket osztott munkaidőben foglalkoztatnak, azok esetében a kötelező pihenőidő 8 óra.

A munkaszüneti napokon azonban nem pihenhet mindenki nyugodtan, három esetben ugyanis a munkaszüneti napon is berendelhetők a dolgozók: egyfelől olyan cégeknél, amelyek folyamatos munkarendben működnek, például éjjel-nappal nyitva tartó üzletek.
Lehetőség van a munkavállaló behívására továbbá az olyan munkáltatóknál is, amelyek külföldi érdekeltségűek, vagyis több országot átfogó munkát végeznek. A harmadik eset pedig, ha a munkavállaló külföldön képviseli cégét, és ott nem számít munkaszüneti napnak az, amely hazánkban igen - ilyen például augusztus 20.

A szabadságra vonatkozó módosítások

Arról, hogy a munkavállaló mikor veheti ki a szabadságát, alapvetően a munkáltató dönt, bár alkalmazottjával való egyeztetés után teheti ezt - ebben nem történt változás. Újdonságnak számít, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

Ám amennyiben a szabadság az esedékesség évében kezdődött meg, és legfeljebb öt nap erejéig nyúlik át a következő évre, úgy azt még az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni. Ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tudod kivenni a szabadságodat az adott évben, akkor azt legkésőbb a következő év március 30-ig kell kiadnia a munkáltatónak.

Abban az esetben, ha betegség gátol meg szabadságod letöltésében, a munkáltató az akadályoztatás, vagyis a betegség megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a pihenőnapjaidat, amennyiben az esedékesség éve már eltelt.

• hasznos
• munka
• pihenés
• törvény
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• Terasz