Újabb csavar a Fidesztől - A pártnak kedvezne az új választási törvény?
Töredékszavazat járna a győztes jelölt után is. Egyfordulós választás, 199 fős parlament. Részletek.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője önálló indítványként nyújtotta be az új választási törvényt, melyben a legnagyobb meglepetés, hogy nemcsak a vesztesek, a nyertesek után is járna töredékszavazat.

Ez annyit jelent, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19 999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat járna pártjának az országos listán. A területi listák megszűnnének, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnének, és azokat hozzáadnák a párt listás szavazatainak számához.

199 fős parlament, egyfordulós választás

A javaslat szerint a jelenleginél lényegesen kisebb létszámú, 199 fős parlament lenne egyfordulós választási rendszerrel. A jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd.

A benyújtott javaslat a fővárosban 18, Pest megyében 12 egyéni választókerületet hoz létre. A többi megyében a választók létszámával arányosan kettő és hét közötti lesz az egyéni választókerületek száma.

1500 ajánlószelvény

Tekintettel a választókerületek területének, ezáltal az egy választókerületre eső választópolgárok számának növekedésére, a jelöléshez legalább 1500, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

Az egyfordulós választások során mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényes voksot kapja, függetlenül a választáson megjelentek számától.

Országos lista kétféleképpen állítható: pártlistaként vagy nemzetiségi listaként.
Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltállításuk alapján - kizárólag ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát is állíthat. Egy párt kizárólag egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt. A javaslat rögzíti, hogy pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma.

A pártlistán való mandátumszerzés feltétele, hogy az megszerezze a pártlistákra és a nemzetiségi listákra országosan leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át. Közös pártlistáknál a feltétel a szavazatok legalább 10%-ának, kettőnél több, legalább három párt által állított közös lista állítása esetén a szavazatok legalább 15%-ának a megszerzése.

Nemzetiségi lista

Országos nemzetiségi önkormányzat csakis nemzetiségi listát állíthat, amelynek állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább 1%-ának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. Az indoklás szerint ez kizárja annak lehetőségét, hogy egy személy nemzetiségi és pártlistán egyszerre legyen jelölt.

A nemzetiségek számára a javaslat kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít, a nemzetiségi listás mandátumszerzésük esetleges elmaradása esetében pedig bevezeti a nemzetiség szószóló jogintézményét, amely biztosítja számukra az Országgyűlés munkájában való részvételt. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.

Ezt is szeretjük