Meghalt egy nő, mire lakáshoz jutott: miért kellett 15 évet várnia?

Hat családot - köztük súlyos beteg embereket és gyerekeket - lakoltattak ki tegnap a VIII. kerületben. A lakások önkormányzati ingatlanok voltak, a bérlőknek mégis távozniuk kellett. Miközben rengeteg lakás van még mindig önkormányzati kézben, még télen is rengeteg embert látni az utcán, akiknek egyetlen esélye arra, hogy fedél legyen a fejük fölött, ha átmeneti szállásra vagy éjjeli menedékre mennek. De akkor mit csinálnak az önkormányzatok a tulajdonukban lévő lakásokkal?

A Város Mindenkié - AVM - csoport szerint az államnak is olcsóbb lenne, ha átmeneti szállások és hatósági intézkedések helyett állami lakáspolitikát dolgoznának ki. Ilyen azonban még ma sincs, pedig civilek koncepciót is dolgoztak rá ki, így az államnak ezzel sem kellene bíbelődni.

15 év után jutott lakáshoz a nő, mégsem érte meg, hogy beköltözhessen

Két család kapott idén ősszel lakást Kispesten, köztük Csorba János és felesége, Nuver Erika. A pár 15 éve élt a kerület egyik erdejében, amikor az önkormányzat döntése végre lakáshoz juttatta őket. A lerobbant lakásokat most kezdték el civilek segítségével lakhatóvá varázsolni. Nuver Erika ezt már nem érte meg, pár nappal a munkák megkezdése előtt elhunyt. De miért kellett a párnak ilyen sokáig hajléktalanként élnie, ha csak egy önkormányzati testületi döntés kellett az emberibb élethez?

A Város Mindenkié civil szerveződés volt segítségünkre, amikor azt próbáltuk kideríteni, nagyjából hány lakás van Budapesten önkormányzati kézben.

Az AVM legutóbbi adatigénylése szerint a 40 ezer önkormányzati tulajdonú lakásból nagyjából 4 ezer állhat jelenleg üresen, mégis, a kilakoltatási moratórium lejárta után, és a téli tilalom életbe lépése előtt azt láthatjuk, hogy beteg embereket költöztetnek ki az otthonukból.

A közvagyon elherdálása, ha üresen áll az önkormányzati lakás

Miközben tehát emberek élnek a főváros utcáin, több ezer önkormányzati lakás áll üresen. És úgy tűnik, hogy ez nem csak szociális szempontból probléma. Az AVM szerint ez egyenesen a közvagyon elherdálása, és az adatigényléseik szerint tényleg nem olcsó mulatság: az üresen tartás évente több mint 200 millió forintba kerül a budapesti önkormányzatoknak. Tehát nemcsak a szociális problémákat nem oldják meg a jelenlegi gyakorlattal, hanem még költségekbe is verik magukat.

De mi is a gyakorlat? A kerületi tulajdonban lévő lakások közül az önkormányzatok nem mindet rászorultsági alapon, tehát kedvező, nyomott áron adják bérbe, hanem sokszor a piaci áron értékesítik a bérleti jogokat, ha egyáltalán megtartják azokat. Az AVM szerint szemléletváltásra lenne szükség az önkormányzatok részéről, hogy ne vagyongazdálkodási elemekként tekintsenek a tulajdonukban lévő lakásokra, hanem a lakosságuk felé való felelősségvállalásuk eszközeiként is, tehát használják ezeket arra, hogy csökkentik az adott kerület lakhatási problémáit.

Az önkormányzat ide nem elég, az államnak kellene lépnie

De mit nyer az önkormányzat azzal, ha például szegény családokat lakoltat ki a tulajdonában álló, szociális alapon bérbe adott ingatlanból? Az önkormányzatoknak anyagi szempontból nem áll érdekükben megtartani a rossz állapotban lévő lakásokat, amiket általában szegény emberek bérelnek, ezért a lakók eltávolítása után általában értékesítik azokat. Ezen változtathatna az AVM szerint, ha nem minden lakásgazdálkodási feladatot az önkormányzatok látnának el, hanem lenne állami lakáspolitika, megfelelő forrásokkal. Azonban ilyen ma nem létezik.

Az AVM szerint a problémának csak egy részét oldaná meg, ha az üres önkormányzat lakásokat mind szociális alapon tudnák feltölteni. Véleményük szerint a magántulajdonú üres lakásokkal is kezdeni kellene valamit. Erre dolgozott ki egy modellt a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity, ami egy szociális lakásügynökségi koncepció - lényege, hogy a magántulajdonú, de nem hasznosított lakásokba is költözhetnének rászorulók. Ez a modell elméletben már 2011 óta ismert, de állami segítség nélkül nem fog megvalósulni, márpedig ilyen szándék a mindenkori kormányok részéről nem ismert.

Pedig akinek van otthona, az az állam számára is "hasznosabb", mint akinek nincs. Egyrészt annak, aki az utcán él, rohamosan romlik az egészségi állapota, és munkát sem fog találni, így sokkal nagyobb megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek, miközben adót sem tud fizetni. Ráadásul ma a hajléktalanok ellátását átmeneti szállásokkal oldják meg: az AVM adatigénylésekből úgy kalkulál, hogy "két együtt költöző hajléktalan ember esetében évi mintegy félmillió forintos megtakarítást jelentene az államnak, ha ennek a két embernek nem a 'hajléktalanellátására' és hatósági zaklatására költene, hanem a lakhatását támogatná".

Fotó: MTVA/Bizományosi: Simó Endre

• belföld
• budapest
• hajléktalanok
• lakás
• önkormányzat
• kormány
• Terasz