Hiába szép az Uránusz, nagyon büdös lehet rajta a tudósok szerint

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, mely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza. Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével - olvasható a BBC hírportálján.

A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai ellenére sem volt biztos, miből áll össze az Uránusz légköre.

Régóta vizsgálják az Uránusz ködét

A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy hidrogén-szulfid - H2S - vagy ammónia - NH3 - dominál-e a jégóriás felhőtakarójában, eddig azonban nem sikerült határozott bizonyítékot találni egyik feltételezésre sem. A hawaii Mauna Kea hegycsúcson üzemelő nyolcméteres Északi Gemini-teleszkóp közeli infravörös tartományban működő spektroszkópjával - NIFS - végeztek méréseket.

Az eszköz az Uránusz infravörös fényét alkotóelemeire bontotta, minek révén a kutatók megismerhették a bolygó légkörének alkotórészeit. Az Uránusszal ellentétben a Jupiternek és a Szaturnusznak a felső légkörben lévő felhői ammóniajégből állnak. A kutatók szerint ezek a légköri összetételbeli különbségek új fényt vetnek a bolygók kialakulására és történetére.

Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem kutatója szerint ezek a különbségek valószínűleg ezeknek a világoknak már a korai életszakaszában alakultak ki. Mint kifejtette, az ezeknek a bolygóknak az atmoszférájában lévő különböző gázok egyensúlyát feltehetően azok a körülmények alakították, melyek a korai Naprendszerben a planéták kialakulásakor uralkodtak.

Nem könnyű észlelni a gázt

Fletcher szerint, ha egy felhő kondenzálódás révén formálódik, a felhőképző gázt mélyen a belsejében zárja el, elrejtve egy olyan szint alá, ahol a teleszkópok már nem képesek észlelni. "Csak egy nagyon kis mennyiség marad a felhők felett páraként, és ezért akkora kihívás észlelni ammónia és hidrogén-szulfid jeleit az Uránusz felhőtakarója felett" - mondta. "A Gemini kiváló adottságai azonban biztosították az áttörést" - tette hozzá.

Glenn Orton, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának - JPL - munkatársa szerint erős volt a gyanújuk, hogy hidrogén-szulfid van az Uránusz légkörében, eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk a megfelelő eszköz hiányában. Patrick Irwin, az Oxford Egyetem munkatársa szerint, "ha egy szerencsétlen embernek valaha át kellene haladnia az Uránusz felhőin, nagyon kellemetlen és bűzös körülményekkel találkozna. De a többnyire hidrogén, hélium és metán alkotta -200 °C-os légkör már jóval azelőtt megtenné hatását, hogy az ember megérezné a szagot".

Így néz ki közelről a Szaturnusz gyűrűje

A Naprendszer egyik leglátványosabb objektuma a Szaturnusz hét gyűrűből álló gyűrűrendszere. A NASA Cassini nevű űrszondája most minden eddiginél közelebbről fotózta a bolygó A- és B-gyűrűjét, melyekről lélegzetelállító, nagy felbontású képeket küldött haza. Nézd meg a megdöbbentően részletes felvételeket!

• bolygók
• csillagászat
• felfedezés
• tudomány
• világűr
• uránusz
• Terasz