A legtöbben mostanra megszegték az újévi fogadalmukat: miért próbálkozunk mégis minden évben?

Új év, új lehetőségek, új esélyek. Esély, hogy tiszta lappal induljunk, hogy lefogyjunk, megtaláljuk életünk párját, esetleg önmagunk legjobb verzióját. Buzog bennünk a tettvágy, és úgy érezzük, akár a világot is megválthatnánk.

Legalábbis az új év első néhány napjában, legfeljebb hetében. Hiszen a lelkesedés többnyire, ahogy jön, úgy el is illan, és marad minden a régiben. Miért teszünk akkor mégis újévi fogadalmat, és egyáltalán, honnan ered a fura szokás?

Újévi fogadalmak története

Történetünk nagyjából 4000 éve, Babilonban kezdődött, amikor is az emberek első ízben megünnepelték az új év beköszöntét. Bár nem január elsején, hanem késő márciusban, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első éjszakán. Az ünnepség - becsületes nevén Akitu fesztivál - nem is egy, hanem 11 napig tartott. A babiloniak Marduk, a napisten újjászületésének tiszteletére vigadtak akkoriban, egyúttal megfogadták, hogy egész évben igyekeznek isteneik kedvében járni.

Ugorjunk előre az időben, egészen 2012-ig, amikor a Google létrehozott egy online Fogadalomtérképet, ahol egyszerre lehet létrehozni új célokat, és nyomon követni másokét. A fejlesztők szerint azonban teljesen mindegy, mennyien csatlakoztak/csatlakoznak a kezdeményezéshez, amíg mindössze 9,2%-uk viszi véghez elhatározásait. A legnépszerűbb fogadalmak természetesen változatlanok: fogyókúra, edzés, spórolás, leszokás a dohányzásról, kevesebb stressz, több szórakozás, új hobbi.

A sikeres újévi fogadalom titka

John Norcross, amerikai pszichoterapeuta két teljes éven át tanulmányozta kollégáival az újévi fogadalmak pszichológiai hátterét és kimenetelét: megfigyeléseik a megvalósítási stratégiákra helyezték a hangsúlyt, melyek végül a fogadalmakat sikerre vagy kudarcra ítélték.

Kísérletük végére megállapították, hogy sem nemi, sem pedig életkori tényezők nem befolyásolják az adott fogadalom megvalósításának sikerességét, mert, ami igazán számít, az a stratégia. Leegyszerűsítve, ha valaki a dohányzásról való leszokást tűzte ki célul, nagyobb eséllyel teljesítette, ha kerülte az olyan helyeket - bárokat, éttermeket -, ahol kísértésbe eshetett. Míg azok, akik csupán felhívó szövegekkel vagy elrettentő fotókkal vették körbe magukat, végül nem szoktak le.

Herman 2009-es kutatása pedig rávilágít, hogy a fogadalmak legtöbbször az irreális elvárások miatt hiúsulnak meg, mert nagyon rövid időn belül sokkal nagyobb volumenű eredményre vágyunk, mint ami valójában lehetséges.

Dióhéjban, az apró lépések számítanak igazán, melyeket az ember mindennap megtesz, mígnem kialakít egy szokást, amitől a végső cél már nem tűnik félelmetesnek. Szeretnél 10 kilót leadni? Ne akarj rögtön félmaratont futni, inkább kezdd kicsiben, és fuss helyben naponta 10 percet. Ez nem ördöngösség, ellenben a folyamat során kialakíthatsz egy szokást, ami szép lassan közelebb visz az álomalakhoz.

A megdöbbentő igazság a rongyrázós Insta-fotók mögött

Mesterien megkomponált képek, cuki szelfik, pompás virágcsokrok, magánrepülős luxusutazások. Röviden és tömören erről szól a csillogó Insta-világ, ahol nem az a kérdés, hogy áldoznod kell-e a csillogás oltárán, sokkal inkább, mennyit vagy hajlandó megtenni - értsd: fizetni - egy tökéletes fotóért, na meg pár követőért.

Képek: Getty Images Hungary.

• érdekességek a világból
• újévi fogadalom
• kutatások
• Terasz