5 év után végre kiderült, milyen növényt találtak a kutatók az Antarktiszon

Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon indiai tudósok. A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak - írja a BBC hírportálja. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be.

A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is. Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.

A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes. - A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken - mondta Bast. A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz. - A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya - emelte ki a kutató.

A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár, és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.

A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint száz mohafajt azonosítottak. A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.

- Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók - fogalmazott Bast.

Kiemelt kép: Getty Images

Új főemlősfajt fedeztek fel a kutatók

Már régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan emlősfaj. Máris súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánították.

• antarktisz
• új fajok
• növényvilág
• felfedezés
• tudomány
• Terasz