56 éven át hevert érintetlenül egy fosszília a raktárban: nem sejtették, milyen értékes
Kiderült, hogy a lelet egy eddig ismeretlen ősi növényfajt rejt.

regesz
Ez is érdekelhet

A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)

Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Nézd meg, honnan érkezik a reggeli kávé a poharadba

Tasnádi Bence színész jóképű, tehetséges és lázadó – Akárcsak Mozart, akit játszik

beauty and style

Nem tökéletes, mégis imádja a divatvilág: az örmény modell a Gucci új kedvence »

Mennyei bőrápoló ínyencségek, a pihe-puha selymességért: őszi illatvarázzsal csábítanak »

A Hadid-lányok 56 éves édesanyja bomba formában van: Yolanda akár ma is modellkedhetne »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát. Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla-folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában.

A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, több mint ötven éven át hevert érintetlenül az állam földtani szolgálatánál, a GSNSW-nél.

Ritka ősmaradvány

A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kontinenseken ekkor kezdtek megjelenni az első növények és állatok. Az ebből az időszakból származó, jó állapotban fennmaradt ősmaradványok ritkák, ami növeli a barrabai növényfosszília jelentőségét.

Az ősmaradvány jelenleg a franciaországi Montpellier-ben működő botanikai laboratóriumban - AMAP - van, ahol a bolygó első növényeit tanulmányozzák. Antoine Champreux, az ausztrál Flinders Egyetem doktorandusza az AMAP-nál töltött gyakorlati ideje alatt vizsgálta a páfrányszerű fosszíliát.

- Kívülről nézve nincs benne semmi különös, csak egy megkövesedett bot, ám rögtön érdekessé válik, miután felvágjuk, és megnézzük belülről - mondta Champreux, aki szerint a lelet jó állapotának köszönhetően több millió éves sejtek falait tudták megfigyelni a kutatók. - Anatómiailag összehasonlítottuk az ugyanebből az időszakból származó más növényekkel, amiből rengeteg információt nyertünk - jegyezte meg a kutató.

A cikk az ajánló után folytatódik

Champreux megállapította, hogy a növény egy eddig ismeretlen faj és egyben növénynemzetség képviselője, amely valamelyest hasonlít a modern páfrányokhoz és zsurlókhoz. A PeerJ című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nemzetség a Keraphyton, a faj pedig a Keraphyton mawsoniae nevet kapta, a 2019-ben elhunyt ausztrál paleontológus, Ruth Mawson után.

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Getty Images.

8 régészeti lelet, amiről nem tudták, milyen értékes

Megesik, hogy magánemberek lelte ősrégi tárgyak lakásokban és kertekben kötnek ki, újrahasznosítva. Több ilyet is felfedeztek már, és elgondolkodtató, vajon hány, akár felbecsülhetetlen lelet bújik meg háztartásokban szerte a világon.

Ezt is szeretjük