Tények és tévhitek a védőoltásról

Tombol az influenza, a csapból is az folyik, hogy erősítsd az immunrendszered, fogyassz sok gyümölcsöt, és kérj védőoltást. A közvélemény azonban igencsak megoszlik ez utóbbival kapcsolatban: van, akinek az az első, hogy beadatja, miközben sokan még életükben nem kértek védőoltást influenza ellen, mondván: a forró tea és néhány antibiotikum segítségével úgyis túlélik.

Az influenza elleni, valamint például a szintén fakultatívan választható Lyme-kór elleni oltás mellett az utóbbi időben sokszor kerül szóba a méhnyakrák megelőzésére szolgáló vakcina is, ám mindeközben ellenvéleményeket is hallani ez utóbbi kapcsán. Na de mi az igazság?

Aktívan és passzívan a megelőzésért

A védőoltások bizonyos fertőző betegségek megelőzésére szolgálnak. Az aktív oltás esetében a betegség kórokozóját viszik be a szervezetbe legyengített vagy elölt formájában, amely kiváltja az immunválaszt, és így védelmet ad - néhány hónaptól akár több évig.
A passzív immunizálás során a már megbetegedett vagy közvetlenül veszélyeztetett személy kap más emberek vagy állatok által termelt ellenanyagokat. Az oltás ilyen formában csak hetekre, de legfeljebb két hónapra nyújt védettséget.

Valóban szükséges?

Az egyes védőoltások az ország valamennyi lakosának védelmét szolgálják, és ezeket főleg gyermekkorban adják be.

Más típusoknak az a célja, hogy a szokatlan fertőzések veszélyének kitett emberek egészségét óvják, illetve bizonyos járványok kialakulásában van nagy szerepük.
Az idei influenza-járvány december végén kezdődött, és az előrejelzések szerint akár tíz hétig is eltarthat, hiszen a megbetegedések száma folyamatosan nő, az elmúlt héten másfélszer annyian fordultak orvoshoz, mint január második hetében. Az orvosok természetesen nem minden esetben tartják elkerülhetetlennek az oltást, de a különösen veszélyeztetettek számára - súlyos idült betegségekben szenvedők, cukorbetegek, immunkárosodottak, illetve a hatvan év felettiek - ajánlatosnak tartják a beadását a megelőzés érdekében.

Az oltóanyag élő vírust nem tartalmaz, így influenza-megbetegedést nem okozhat, az esetleg fellépő bármely légúti fertőzés véletlen egybeesés. Azoknál, akik az oltás ellenére elkapják az influenzát, a védőoltás csillapítja a tüneteket, és megvéd az influenza esetleges szövődményeitől, például az agyvelőgyulladástól és az agyhártyagyulladástól.
Ám ebben az időszakban számos más vírus és baktérium is okozhat influenzaszerű tüneteket, melyek ellen a vakcina hatástalan, így beadása egyes vélemények szerint sokkal inkább árt, mint használ: az immunrendszer indokolatlan túlterhelésével megnöveli az egyéb hasonló tünetekkel járó megbetegedések kialakulásának veszélyét, hiszen fogékonnyá teszi a szervezetet.

Üzleti fogás?

Sokan azért ellenzik a védőoltásokat, mert az oltóanyagok olyan esetleges mellékhatásaitól tartanak, mint az élő vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni vakcina okozta bénulás. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez rendkívül ritkán fordul elő, 2,5 millió oltásból csupán egyszer! De hasonló a helyzet az úgynevezett DiPerTe - diftéria-szamárköhögés-tetanusz -, illetve az MMR - kanyaró-mumpsz-rubeola - elleni oltás esetében is, mivel ezek a kombinált oltóanyagok ritkán idegrendszeri károsodást okozhatnak.
Az orvosok azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy a vakcinák okozta súlyos szövődmények kockázata igen csekély azon veszélyekhez képest, amelyeket e betegségek jelentenek a gyerekekre nézve. Arra is felhívják a figyelmet, hogy egyre több a beoltatlan gyermek, így egyre többen lehetnek veszélyben.

Ezzel szemben az emberi és jogvédő szervezetek szerint a védőoltás csupán jó "biznisz" a gyógyszeripar számára. Elméletüket azokkal a kutatási eredményekkel igyekeznek igazolni, melyek bizonyos járványok kapcsán megkérdőjelezik a vakcinák hatásosságát az oltás ellenére megbetegedettek száma alapján.
Egy, a napokban elhangzott nyilatkozatában dr. Czeizel Endre is elismerte, hogy az oltások esetében valóban előfordulhatnak szövődmények, ám csak minden ezredik, tízezredik esetben, ezért véleménye szerint a védőoltás kihagyása sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint beadatni a szérumot.

• betegség
• tévhit
• influenza
• hpv
• Terasz