Ha így haladunk, még ebben az évszázadban elöntheti a Földet a víz

Az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra - derült ki egy új kutatásból. Ez ellentétes a régóta fennálló, elterjedt nézettel, mely szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert a következő századfordulóig. A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének - IPCC - 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése.

Tanulmányuk alapján, ha a bolygó felmelegedése folytatódik, és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges - írta a BBC hírportálja. Sok szakértő tartja ezt visszafogott, konzervatív becslésnek. A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, melynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, mely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 °C-ot.

- 2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám, ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk - mondta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában - PNAS - megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.

A 2013-as IPCC-jelentés csak azt tartalmazza, ami valószínűleg megtörténik: ez tudományos szempontból azt jelenti, hogy a lehetőségek 17-83%-át vették figyelembe. Az új tanulmány a modellek eredményeinek 5-95%-át vette alapul. - Ha ezeket a kisebb valószínűségű, ám lehetséges értékeket nézzük, akkor látunk egy kicsi, de statisztikailag szignifikáns lehetőséget, hogy a Nyugat-Antarktisz nagyon labilissá válik, és a Kelet-Antarktisz is olvadni kezd - tette hozzá Bamber.

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld - Magyarország területének mintegy 19-szerese - kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és más világvárosok kerülnének veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5%, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni - mondta Bamber.

Fotók: Getty Images.

Hamarosan eltűnik a Föld egyik legnagyobb tava

Míg a tengerszint emelkedik, a közép-ázsiai Aral-tótól az öntözés és az éghajlatváltozás miatt valószínűleg örökre búcsút kell venni. A második századi kínai forrásokban még Északi-tengerként emlegetett tó napjainkra sivatagos területté vált.

• klímaváltozás
• tudomány
• kutatások
• elmélet
• jövő
• globális felmelegedés
• tengerszint
• Terasz