Telkes Mária, a napenergia úttörője: így nézett ki az általa tervezett „napház”
Telkes Mária, magyar származású tudós 1948-ban alkotta meg a világ első napfűtéses házát.
A világ első napenergiával fűtött lakóházát köszönhetjük Telkes Máriának. Budapesten született 1900. december 12-én egy jómódú nyolcgyerekes család első gyermekeként. 1924-ben doktorált az ELTE jogelődjének számító Budapesti Tudományegyetemen fizika-kémia területen, és még ebben az évben az Egyesült Államokba költözött. Először egy clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, majd a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként dolgozott - itt kezdett el a napenergia hasznosítási lehetőségeivel foglalkozni.
Telkes Mária "napháza"
A 24 éves, frissen doktorált Telkes Mária Amerikába kerülve a Clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaboratóriumában dolgozott, ahol rövid időn belül az osztály vezetőjévé választották. Kutatásainak eredményeként egy olyan elektromos fényképezőgépet fejlesztett ki, mely mérőműszerként is használható volt a sugarak erősségének számításakor.
1939-ben költözött Bostonba, ahol már a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) napenergia-átalakítási projektjének kutatója és professzora lett. Itteni munkája során alkotta meg a világ első napenergiával fűtött lakóházát. A "napház" 1948-ban lett kész és működését tekintve még nem sokban hasonlított a mai napelemes házakhoz. A napenergia tárolásához glaubersó-oldatot használt, mely viszonylag alacsony olvadáspontja, ám magas olvadáshője miatt akár tíz napon át is képes volt tárolni az elnyelt napenergiát.

Így működött a "napház"
A fenti képen látható "napház" egész második emelete dupla üveglapokból áll, mögöttük pedig egy 800 négyzetméteres fekete fémlemez található, amely a nap hőjét vonja el. A fémből származó hőt elektromos ventilátorok terítik szét, és csatornákon keresztül úgynevezett „hőtárolókba” juttatják a házban, ahol azt a glaubersó-oldat tárolja és szétszórja.
A világ első napenergiával fűtött lakóházát egyébként Telkes Márián kívül még két másik hölgynek is köszönhetjük: a doveri (Massachusetts állambeli) "napházat" Eleanor Raymond bostoni építész tervezte és Amelia Peabody szobrászművész birtokán épült.
Telkes Mária nevéhez a "napház"-on kívül még számos más szabadalom és felfedezés kötődik. Így például a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés - melyet amerikai katonák használtak a második világháborúban -, vagy a napenergiával működő hordozható sütőlap, melyet Amerikában ma is "Telkes-sütő"-nek (Telkes Solar Cooker) neveznek.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Magyarországon sokáig ismeretlen volt a neve
Amerikában számtalan elismerést és díjat nyert tudományos munkájával, szülőhazájában azonban évtizedeken át nem is hallottak róla. 1952-ben elnyerte a Society of Women Engineers Achievement Award-ot (Női Mérnökök Társaságának Díja), 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia életműdíjjal, az Amerikai Napenergia-társaság Charles Greeley Abbot-díjjal jutalmazta, 2012-ben pedig bekerült a National Inventors Hall of Fame-be (Nemzeti Feltalálók Csarnoka).
1970-es évektől a Delaware-i Egyetem kutatójaként dolgozott, 1977-ben innen vonult nyugdíjba. Soha nem ment férjhez, nem született gyermeke, életét teljes egészében a tudománynak szentelte. Utolsó éveiben a floridai Miamiben élt. Hét évtizeden át nem látogatott haza Magyarországra. 1995-ben tért csak vissza, amikor is mindössze tíz nappal a 95. születésnapja előtt hunyt el. Nevét a 390743 Telkesmária kisbolygó őrzi.
8 nő, aki megváltoztatta a világot a találmányával: a golyóálló mellénytől az ablaktörlőig
Ezek a zseniális asszonyok innovatív és kreatív ötleteikkel sokat segítettek az embereken, és megkönnyítették a mindennapokat.
ElolvasomKép: wikipedia.org, Getty Images














