Jóval kevesebbet költ Magyarország a rákos betegekre, mint az uniós átlag: szomorú statisztikát közölt az OECD
2019-ben nálunk 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint más EU-tagállamban, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag.


- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
Magyarország jóval kevesebbet költ a rákos betegekre, mint az uniós átlag.
2019-ben nálunk 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint más EU-tagállamban, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag, írja a Napi.hu az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentése alapján.
Szomorú adatokat közölt az OECD
Csak az uniós átlag 69 százalékát költik Magyarországon a daganatos betegekre. Magyarországon a daganatos betegségekkel kapcsolatos összes költést 2018-ban 1372 millió euróra becsülték. Az egészségügyi kassza a daganatos betegekre személyenként 226 eurót költött, míg az uniós országokban betegenként ez az összeg elérte a 326 eurót is, írja a cikk.
A kiadások felét, közel 618 millió eurót a daganatos betegek ellátására fordították, a rákgyógyszerekkel kapcsolatos kiadások pedig ennek közel kétharmadát tették ki, ami az uniós átlag kétszeresét jelenti, fogalmaznak.
Az OECD cikk által idézett jelentésében kitérnek arra is, hogy a magyar egészségügyben tapasztalható humánerőforrás-hiány miatt a daganatos betegek ellátásában is jelentős területi egyenlőtlenségek vannak. Hiány van onkológusokból és radiológusokból a regionális és megyei központokban, és csak az Országos Onkológiai Intézetben van elég szakember.
Arra is felhívják az egészségpolitikusok figyelmét, hogy fejlesztésre szorul a hazai palliatív ellátás is. Ebben azok a betegek részesülnek, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben szenvednek, például végstádiumú szív- és tüdőbetegségben vagy daganatos betegségben. Az ellátás célja az, hogy csökkentsék a betegek szenvedését és javítsák az életminőségüket. A szervezet kiemelte, hogy a hospice-ellátáshoz csak a rászoruló magyarországi betegek egyharmada jut hozzá, ráadásul átlagosan csak kevesebb mint egy hónapig.
A jelentés szerint ez részben az alacsony ágyszámkapacitásnak tudható be, és annak, hogy olyan korlátozó szabályozások vannak érvényben, amelyek nem teszik lehetővé a betegek aktív onkológiai kezelésének és hospice-ellátásának egyidejű finanszírozását.
Magyarországon a rákos megbetegedések gyakorisága és mortalitása (halálozási arányszám) is az uniós átlagot meghaladja. 2019-ben százezer főre 328 rákhalál jutott, míg az uniós átlag 247 haláleset volt. Ezzel az adattal egyébként az OECD ábrája szerint is Magyarország a legrosszabb helyen végzett az EU-ban.
2020-ban a Magyarországon 100 ezer lakosra 623 daganatos megbetegedés jutott, az EU-átlag pedig 569 fő volt. Azért, hogy a betegszám ne emelkedjen tovább, Magyarország a Nemzeti Rákellenes Programban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 10 százalékkal csökkentik a rákkal összefüggő mortalitást, írja a Napi.hu.
Megelőzhető lenne a rák okozta halálesetek közel fele: megdöbbentő adatokat közöl egy tanulmány
A tanulmányban részt vevő kutatók tíz évig vizsgáltak daganatos betegeket.
Borítókép: Getty Images Hungary