Megint pénzt vesz el a kormány: most épp ki van soron?

Drasztikusan megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság küszöbét a kormány, amivel minden bizonnyal pénzt fog spórolni. Előfordulhat, hogy az államnak összébb kell húzni a nadrágszíjat, de sokat elárul a kormányról, hogy ezt milyen módon teszi.

Vajon honnan vesz el a kormány, és mi az a terület, amit annyira fontosnak tart, hogy nem nyúl a támogatásához? Ezt vizsgáltuk meg.

Zsebében tartaná a pénzt az állam

Ha az állam spórolni szeretne, alapvetően két dolgot tehet. Az egyik oldalon növelheti bevételeit, amit főként adóemeléssel vagy új adónemek bevezetésével érhet el, másrészt pedig csökkentheti a kiadásait.

Ez utóbbi során is több lehetőség közül választhat: leállíthat vagy elhalaszthat bizonyos beruházásokat, leépíthet a közszférában vagy állami juttatásokat csökkenthet, esetleg szüntethet meg. A kormány idén jól láthatóan spórolna, de vajon hogyan teszi ezt? Ebben a cikkünkben azt vizsgáljuk meg, milyen kiadásokkal kapcsolatban húzza meg a nadrágszíjat a kormány.

A munkanélküliek és a tanárok is rosszul járnak

A kormány erősen lefaragna kiadásaiból 2015-től, ennek egyik legelső jele az volt, amikor Orbán Viktor ősszel egy gyáravatón kijelentette, a kormány 2018-ig teljesen megszünteti a munkanélküli-segélyt. Ennek a költségvetésben is nyoma van, hiszen abban az látszik, hogy négy év alatt évente negyedével csökkentik ezeket a juttatásokat.

A kormány a pedagógusi kar bérén is megfogná a pénzt, legalábbis erre utal az, hogy elválasztották a tanárok fizetését a mindenkori minimálbértől, így ez utóbbi hiába emelkedik, ettől még nem nő a pedagógusbér.

Az idős emberek ellátása túl sokba kerül?

A kormány legutóbbi döntése azt az állami normatívát csökkentené, amiből eddig az idős emberek gondozását látták el az önkormányzatok. A házi segítségnyújtás azoknak jár, akik képesek ugyan önálló életre saját otthonukban, ám bizonyos tevékenységekhez - mint öltözködés, főzés, bevásárlás - már segítségre szorulnak. A KSH szerint nagyjából 137 ezren lehetnek jelenleg ilyenek.

A Magyar Közlönyben múlt héten megjelent rendelet szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy megemelte a rászorultsági küszöböt, hogy rengeteg idős ember maradhat ilyenfajta segítség nélkül.

A tárca azt is kiemelte, hogy az eddig ellátáshoz jutóktól nem veszik ezt el, de az újonnan igénylőknek már a szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük.

Szociális juttatásra kevesebb, sportra több pénz jut

Jóléti kiadásokra egyébként az állam idén a GDP 27,4%-át szánja, ami pontosan 1%-kal alacsonyabb, mint a tavalyi. Ez az 1% nem tűnik soknak, azonban ez is mintegy 100 milliárd forintot jelent.

Az index.hu cikke szerint az EMMI azt mondta, az otthoni ellátás szigorításával jobb helyekre mehet majd a közpénz. De vajon mire? A szociális juttatások vagy az oktatásra jutó pénzek megnyirbálását egyébként is nehéz magyarázni, ám akkor teljes joggal háborít fel sokakat a megszorítás, ha közben más, a társadalom szempontjából kevésbé érzékeny területekről nem történik elvonás, sőt.

A 444.hu kiválóan összeszedte, pontosan mire és mennyi közpénzt fognak elkölteni 2020-ig a sport területén. Ahogy írják, semmi más terület nem kapott annyi pénzt az elmúlt években, mint a sport. 2012-ben és 2013-ban összesen 142,6 milliárd forintot, tavaly pedig egy év alatt 168,6 milliárd forintot költhetett el az állam ezen a területen. 2015-ben csak a társasági adópénzekből 50 milliárd forint jut sportra.

• sport
• pénz
• kormány
• belföld
• stadion
• állam
• költségvetés
• Terasz