Munkahelyi zaklatás: a fogdosástól a viccekig

Nehéz pontos statisztikai adatokról beszélni a nemi diszkrimináció, azon belül is a nők ellen irányuló szexuális zaklatásokkal kapcsolatban, többségük ugyanis még ma is titokban marad. Az Európai Unió 2002 óta szabályozza a szexuális zaklatást, pontosan meghatározva annak definícióját, és el is ismeri, mint a nemi diszkrimináció egyik fajtáját, ezzel szemben igen csekély esetben derül fény az elkövetésére, és az esetek annál kevesebbszer emelkednek jogi szintre.

És bár 2005 óta Magyarországon is kötelező érvénnyel bír e szabályozás, a magyar Alkotmány gyakorlatilag alig ad lehetőséget nemi hovatartozás alapján elkövetett diszkriminációval kapcsolatos per indítására.

A megjegyzésektől a füttyökig

A szexuális zaklatásnak alapvetően két formáját különböztetik meg. Az egyik a nyilvános helyen - tömegközlekedési eszközön, utcán, szórakozóhelyen - elkövetett nemi alapú zaklatás - "beszólogatás", fogdosás, bámulás, füttyögés -, másik fajtája pedig az elsőnél súlyosabb károkat okozó munkahelyi zaklatás. Civilizáció ide, modern kor és szigorú szabályok oda, a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint szinte nincs olyan nő, aki 18 éves koráig(!) legalább egyszer ne vált volna valamilyen formában szexuális zaklatás áldozatává.

A szexuális zaklatást ma már egységesen a nők elleni erőszak egyik fajtájának tekintik, amely nemi alapon diszkriminatív, és sérti a nők és a férfiak közötti egyenlőséget. A fogalom minden olyan viselkedésformát magába foglal, amely a másik nem számára nemkívánatos, megalázó és diszkriminatív, kezdve a testi közeledéstől és kontaktusteremtéstől a szexuális színezetű, de nem feltétlenül szexuális tartalmú megjegyzéseken át egészen a másik nem kinézetén, tulajdonságain alapuló célozgatásokig és viccelődésekig.

Nem tudják, hogy áldozatok

A szexuális zaklatás többségében látens jelenség, az eseteknek csupán egy igen csekély része kerül csak felszínre annak ellenére, hogy a nők jelentős részét érinti világszerte.

Ennek oka abban keresendő, hogy az áldozat sokszor önmagában keresi a hibát, és így fel sem ismeri a zaklatás tényét, vagy éppen körvonalazódik benne, de a szégyen-, esetleg a félelemérzete nagyobb annál, mintsem fellépjen a zaklatóval vagy a zaklatással szemben. Éppen ezért fontos tisztázni, hogy bármilyen erőszakfajtát szexuális zaklatásnak nevezünk, amely nemi alapon történik, és jellemzően kötődik az egyik nemhez az áldozati, a másik nemhez pedig az elkövetői oldalon.

Sőt, azt is érdemes tudni, hogy ebbe a kategóriába tartozik a munkahelyi zaklatás azon formája, amikor szexuális szolgáltatásoktól teszik függővé a nők munkahelyi, tanulmányi, vagy éppen a fizetés terén történő előmenetelét, vagy részvételi lehetőségüket az egyes képzéseken, tanfolyamokon. A követelés nem minden esetben erőszakos, és számos formát ölthet, így nehéz azonnal megítélni, hogy valóban szexuális zaklatásról van-e szó.

A munkahelyi zaklatás másik formája az úgynevezett ellenséges környezet, amikor is a nő olyan légkörben és fizikai környezetben kénytelen dolgozni, melynek során női mivolta sérül. Tipikus példa erre az a munkahelyi légkör, amelyben mindennaposak a férfikollégák által olyannyira kedvelt szőke nős és anyósviccek, vagy a szexuális töltettel bíró, esetleg a nő külső tulajdonságait célzó megjegyzések. A szexuális zaklatás ezen formája a legnehezebben felismerhető, hiszen nagy az esélye, hogy a nők magukban is magyarázatot találnak férfikollégáik ilyetén viselkedésére, vagy hisznek a félrevezető kérdéseknek, minthogy hova tették aznap a humorérzéküket.

Komoly következményekkel jár

A szexuális zaklatás nemcsak az elszenvedőjében okoz súlyos vagy kevésbé súlyos károkat, hanem igen komoly társadalmi és gazdasági következményekkel is jár.

A zaklatás áldozatává vált nőben az áldozattá válás ténye olyan pszichikai tüneteket eredményezhet, mint az önvád, a depresszió, a szorongás, súlyosabb esetben pedig étkezési és alvászavarokat, függőségeket, valamint krónikus fájdalmakat okozhat. A zaklatott nők gyakran öltözködési szokásaikon is változtatnak, továbbá igyekeznek olyan változásokat előidézni az életükben, amelyek hatására - reményeik szerint - a jövőben nem válhatnak ismét áldozattá. Sokan új munkahelyet keresnek, ez azonban gyakran a karrierjük derékba törésével, és a fizetésük mértékének jelentős csökkenésével jár, ráadásul megerősíti és tovább növeli a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenséget.

Jogszabály: van, de mégsincs

A szexuális zaklatás nem új keletű fogalom: már az 1970-es évek óta ismerik, a fejlettebb országok mégis csak az 1990-es évek elején kezdtek foglalkozni vele. Viszonylag pontosan a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának eltörléséről szóló ENSZ egyezmény alapján megalakult bizottság, a CEDAW határozta meg 1992-ben a fogalmat. Az Európai Unió csak 2002 óta rendelkezik viszonylag elfogadható szabályozással a szexuális zaklatást illetően, mely irányelvek az unió összes tagállamára nézve kötelező érvényűek.

Hazánkban szinte az összes nagyobb jogszabály tartalmazza valamilyen formában az egyenlő bánásmód követelményeit, mégis csupán a Munka Törvénykönyve ad gyakorlatilag lehetőséget arra - munkaügyi per formájában -, hogy a sérelmeket jogilag is orvosolni lehessen.

A gyakorlatban általában elzárkóznak az ilyesfajta perek indításától, sőt, annak ellenére, hogy 2003-ban hazánkban is született esélyegyenlőségi törvény, jelenleg nem létezik egyetlen olyan jogszabály sem, amely nevén nevezné a szexuális zaklatást.

• szex
• munkahely
• jog
• tabu
• törvény
• karrier és siker
• Terasz