Úgy hitték, varázsos világtükör van a tetején: 2 ezer éve épült az athéni Szelek tornya

Eljutva Görögországba a legismertebb, legtöbbet emlegetett nevezetességeken túl érdemes ellátogatni azokra a helyekre is, melyekről kevesebb szó esik, de misztikumuk, régiségük miatt rendkívül megkapóak: ilyen a Szelek tornya is, melyről méltánytalanul keveset hallani.

A Szelek tornya időszámításunk előtt 50 tájékán, azaz közel kétezer évvel ezelőtt épült az ókori Athén agoráján. 12 méter magasra húzták, alapátmérője pedig nyolc méter. Oldalát faragott szobrok díszítik. A torony márványtömbökből épült, masszív, nyolcszögletű épület volt, ma is áll romjaiban.

Nem tudják pontosan, hogy kinek az alkotása. Két szerző szövegeire hagyatkozva egy csillagászé lehetett, Kirrhoszi Andronikoszé, de erre nincs megcáfolhatatlan bizonyíték.

A Szelek tornya nyolcfelé nézett

A Szelek tornya nem véletlenül lett nyolcszögletű. Nyolc oldala az athéniak nyolc szélistenének készült. Mind a nyolc szélisten egy bizonyos irányú szél istene volt hitük szerint.

Nyolc különböző szelet különböztettek meg az égtájak és köztes égtájak irányában. A szélistenek ezekről kapták a nevüket: Boreász, azaz észak, Kaikiász, azaz északkelet, Eurosz, azaz kelet, Apeliotész, azaz délkelet, Nótusz, azaz dél, Livász, azaz délnyugat, Zephürosz, azaz nyugat, illetve Szirón, azaz északnyugat.

A nyolc szélisten tehát mind egy-egy oldalt kapott a tornyon. Annak csúcsára pedig, mint az általunk is ismert szélkakasok, hasonló funkcióval egy bronzból készült Triton-szobor került. A szobrot sajnos lelopták az eltelt sok-sok évszázad során.

A lelopott szobor helyén, mint azt számos, az 1600-as évek táján született legenda tartja, egy világtükör helyezkedhetett el egykor, mely megmutatta, ha a világ bármely részén támadásnak indultak volna Athén ellen. Akkoriban ilyen tükröket egyéb ókori építmények, így a piramisok tetején is sejtettek a gazdag fantáziával megáldott szerzők.

A torony nemcsak a szélirányt volt hivatott megmutatni, hanem az időt is, azaz horológiumként is funkcionált. Nyolc oldalára napórák is kerültek, így egyfajta óratoronyként is használták az ókori Szelek tornyát. Ezért lehetett ennyire magas. Az épületen belül vízóra is volt, de nem a szó mai értelmében. A vízóra egy speciális, vízáramoltatással működő időmérő szerkezet volt.

Elfoglalták

A torony nem volt mindig görög kézben. Előbb ortodox harangtorony lett, majd, amikor a törökök több száz éves megszállása tartott, az épületet a dervisek használták templomukként. Egy török utazó feljegyzései szerint Platón pavilonjának nevezték, mennyezetére pedig az állatövi jegyek voltak felfestve.

Részben a többszöri elfoglalásának is köszönhetően, a mai napig áll és megtekinthető a romos torony. Görögországban járva vétek lenne kihagyni.

Ilyen volt egykor a szfinx

Görögországból ugorjunk át Egyiptomba is, hogy szemrevételezzünk egy másik, legendás építményt: a nagy szfinx nem volt mindig olyan, mint napjainkban. Ezeken a régi felvételeken látható, milyen más volt pár évszázada.

Ajánlóképek: Wikimedia Commons.

• athén
• görögország
• érdekesség
• ókori hely
• épület
• templom
• Terasz