- Teljes képtelenség! - Szakértő az idősek voksának átruházásáról

A parlamentben beszélgetnek róla. Tóth Zoltán választási szakértő szerint alkotmányellenes az ötlet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Országos Választási Bizottság zöld utat adott annak a kezdeményezésnek, amely annak érdekében gyűjtene aláírásokat, hogy a parlament tárgyaljon a 70 év felettiek szavazati jogának átruházásáról.

A magánszemélyek által benyújtott íven a következő mondat szerepel: "Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa."

A népi kezdeményezésnek nincs törvényalkotó ereje, a szükséges aláírások - ami legalább 50 ezer választópolgár szignója - összegyűjtése esetén az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie, illetve meg kell tárgyalnia a törvényjavaslatot, de annak elfogadásáról vagy elvetéséről az Országgyűlés dönt.

Az OVB a hitelesítés részletes indoklásában kifejtette: bár első körben megtagadták az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, döntésük ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság ezt követően közölte, nem megalapozott az OVB indoklása, ezért új eljárásra utasította a testületet.

Mivel az új eljárás során sem merült fel a korábbi határozatában foglaltakhoz képest egyéb, az elutasítást megalapozó körülmény, ezért az OVB - figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra - megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz.

Megtévesztő a kérdés

Az OVB először azt kifogásolta, hogy a kérdés megfogalmazása megtévesztő, mivel a kezdeményezés konkrét jogalkotásra irányul, és nem pedig arra, hogy az Országgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdést tűzze napirendjére. Így a kezdeményezés megfogalmazása a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, mintha az aláírásgyűjtés alkalmával népszavazási kezdeményezést támogatna.

Az Alkotmánybíróság szerint viszont ez nincs így, a konkrét esetben az aláírásgyűjtõ ív nem kelt téves látszatot, hiszen a kérdés felett szerepel, hogy
"alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben".

Nem kelthet továbbá téves látszatot, hiszen a kérdés a "Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg" megfogalmazással kétségbevonhatatlanul
országos népi kezdeményezésre irányul - olvasható az Ab indoklásában.

Teljes képtelenség lenne

- Teljes képtelenség, ellentétes minden jogállami követelménnyel - reagált lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye a szavazati jog átruházásáról.

A szakember hozzátette: egy ilyen döntés alkotmányellenes lenne, ráadásul az átruházás teljesen ismeretlen a demokráciában.

2011 őszének legizgalmasabb közéleti pillanatai képekben

Nézegess képeket!

Elolvasom

- A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni - szögezte le. Felvetésünkre, hogy az OVB mégis átengedte a kezdeményezést, és 50 ezer aláírás összegyűjtése esetén a parlamentnek is tárgyalnia kell a kérdést, Tóth Zoltán úgy reagált, ettől az még nem lesz törvényes.

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

  • Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
  • Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
  • Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Nem ez az első alkalom

Nem ez az első alkalom idén, amikor szóba kerül a választójog átruházhatósága. Tavasszal a Fidesz-KDNP már felvetette, mi lenne, ha a 18 éven aluliak is kapnának választójogot, mellyel a szüleik élhetnének - vagyis azok, akik gyermeket nevelnek, nagyobb súllyal szólhatnának bele az ország ügyeibe, mint a gyermektelenek. A témában akkor megjelent cikkünket az alkotmányjogász, a politológus, a nagycsaládos és gyermektelen nő véleményével itt olvashatod el.

Ezt is szeretjük