Mennyi szabadság jár neked a Munka Törvénykönyve szerint?

A szabadság kérdése rendszerint vita tárgya a munkaadó és a munkavállaló között. Ha tehetnék, az előbbiek közül bizonyára sokan csökkentenék minimálisra az évente járó szabadnapok számát, míg utóbbiak álma ennek éppen a fordítottja.

A Munka Törvénykönyve pontosan megfogalmazza, kit mennyi szabadság illet meg, illetve azt is, hogy miből is tevődik össze, és ki az, aki további szabadnapokra jogosult. Érdemes tisztában lenned mindezzel.

A rendes és az alapszabadság

Az úgynevezett rendes szabadság a Munka Törvénykönyve szerint alapszabadságból, valamint különböző jogcímeken járó szabadságokból tevődik össze. A szabadnapok mennyiségét a tévhittel ellentétben nem a munkaviszonyban töltött, hanem a naptári évek alapján kell kiszámolni.
Alapszabadságként húsz munkanap jár, ám az életkortól függően a törvény további napokat engedélyez a munkavállalóknak. A miniszteri indoklás szerint erre azért van szükség, mert az életkor előrehaladtával egyre több idő szükségeltetik a regenerálódáshoz.
Az alapszabadsághoz társuló plusz napok azonban csak attól az évtől illetnek meg, amelyikben a törvényben meghatározott életkorodat betöltötted.

A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg az alapszabadság mértékét.

• 25. életévtől 21 nap.
• 28. életévtől 22 nap.
• 31. életévtől 23 nap.
• 33. életévtől 24 nap.
• 35. életévtől 25 nap.
• 37. életévtől 26 nap.
• 39. életévtől 27 nap.
• 41. életévtől 28 nap.
• 43. életévtől 29 nap.
• 45. életévtől 30 nap.

Milyen jogcímen jár pótszabadság?

A Munka Törvénykönyve szerint alapvetően csak egészségügyi megfontolások alapján vagy jogosult pótszabadságra.

Ám a munkaadódnak lehetőségük van arra, hogy kollektív szerződés keretén belül többek között a beosztástól vagy a munkakörtől függően egyénileg döntsenek a további pótszabadságokról.
A törvény alapvetően a fiatalkorúaknak, az anyáknak, illetve a gyermeküket egyedül nevelő apáknak, a vak munkavállalóknak, a földalatti vagy ionizáló sugárzásnak kitett helyen dolgozóknak biztosít pótszabadságot.

Alanyi jogon jár - csak hivatalos munkaviszony esetén

A Munka Törvénykönyve úgy fogalmaz: az évi rendes szabadság naptári évenként járó hosszabb pihenőidő, mely minden - érvényes munkaviszonnyal rendelkező - munkavállalónak alanyi jogon jár.

Ahhoz tehát, hogy rendelkezhess a törvényben meghatározott szabadnapokkal, szükséges az érvényes munkaviszony. Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik betéti társaság tagjaként vagy megbízásos jogviszonyban, de egyéni vállalkozóként látnak el bármilyen feladatot is. Nekik nem jár a törvény szerint meghatározott szabadság.
Más kivétel nincs, a munkaadód tehát semmilyen feltételtől nem teheti függővé a jog szerint megillető szabadságod kiadását.

Mértéke részmunka és másodállás esetén nem változik

A szabadságok tekintetében a törvény szerint nem lehet különbséget tenni az egyes munkavállalók között aszerint, hogy naponta hány órát dolgoznak. Ha részmunkaidőben dolgozol, ugyanannyi szabadság illet meg, mintha napi nyolc órában foglalkoztatnának.

A szabadnapok után járó bér viszont eltérő: azt, aki napi nyolc órában dolgozik, a szabadsága alatt a teljes bére megilleti, míg a részmunkát végzőnek csak a részmunka utáni fizetés jár.

A Munka Törvénykönyve szerint dupla szabadságra vagy jogosult akkor, ha másodállásban is dolgozol, ilyenkor ugyanis a főállásod és a másodállásod után is jár szabadság.

• munkahely
• jogok
• szabadidő
• törvény
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• szabadság
• Terasz