A tökéletes nap receptje, képekkel: kipróbáltuk, és minden percét imádtuk

A dolog úgy kezdődött, hogy kaptunk a Suzukitól egy Sport Swiftet tesztelésre, úgyhogy úgy döntöttünk, csapunk egy csajos napot. Már ránk fért, mert idén - legnagyobb fájdalmunkra - mindkettőnknek elmaradt a nyaralás, úgyhogy sutba dobtuk a munkát, kivettünk egy szabit, és nekivágtunk a városnak.

Sokat ötleteltünk, hogy tölthetnénk el a napot, és végül úgy döntöttünk, legyen benne egy kis kávé és egy kis kényeztetés - Melinda javaslata -, egy kis falatozás - Zita javaslata -, egy kis shopping - ismét Melinda -, egy kis sütizés - persze ismét Zita.

Napindító kávé az Édesmindegyben

Melinda: kora reggel találkoztunk, hogy minden eltervezett program beleférjen a napunkba. Zita elgurult értem kocsival, és már indultunk is kávézni - mert anélkül nehezen élném túl a nap többi részét, és ezt teapárti kolléganőm is jól tudja. A Pozsonyi utat vettük célba, mert ott csak úgy hemzsegnek a cuki kis reggelizők. Szóval be is írtuk a címet a GPS-be, és még a dugó vagy az útlezárások sem állíthattak meg minket.

Végül az utcában sétálva az Édesmindegy nevű helyet néztük ki magunknak, ahol én elszürcsöltem az életmentő cappuccinómat, Zita pedig egy isteni illatú, epres rooibos teára szavazott. Az aranyos, hangulatos kis kávézóban egyébként ínycsiklandó sütik, szendvicsek és reggelik közül is válogathattunk, és, mivel kutyabarát hely, akár Zita kutyusát, Lizit, vagyis becenevén Malacot is magunkkal vihettük volna - de majd legközelebb. Közben megtárgyaltuk a hét legfontosabb történéseit, és frissen, a szükséges koffeinadaggal feltöltve indultunk útnak a Paskál fürdőbe egy jól megérdemelt kényeztetésre.

Feltöltődés a Paskálban

Melinda: mostanában mindkettőnknek húzós napjaink voltak, úgyhogy gondoltuk, ránk fér egy kis lazítás. És, hát hol máshol kapcsolódhatnánk ki igazán, mint egy fürdőben. Imádunk wellnesselni, és szerencsére ehhez nem is kellett messzire utaznunk, vagy tízezreket költenünk: mert a felújított Paskál fürdőben mindent megtaláltunk, ami egy csajos pihenéshez kell. Végigjártuk a szaunákat, hogy kiizzadjuk magunkból a stresszt, és babapuha bőrrel folytathassuk a napunkat. Leteszteltük a Magyarországon egyedülálló geotermikus változatot is, melyben a falon befolyó termálvíz melegíti a levegőt, így ennek a jótékony hatásait is élvezheti az ember, nem beszélve a még magasabb páratartalomról.

Mivel egyikünk sem bírja sokáig a szaunákat, tíz percnél tovább nem maradtunk semelyikben sem. Inkább lehűsítettük magunkat egy kis vízzel, majd belevetettük magunkat a medencébe, de szigorúan csak úszósapkában, mert a víztől bebongyorodott, kócos hajunkon később még a hajvasaló és a Stranger Things-fanoknak biztosan ismerősen csengő Farrah Fawcett-hajspray sem segítene, bár Steve tökéletesen belőtt, dús hajzuhatagát egyébként sem lenne esélyünk leutánozni.

Abban megegyeztünk, hogy mindkettőnknek az úszás az egyetlen sport, amit képesek vagyunk kellemesnek és megnyugtatónak találni. És ez az egyetlen olyan is, amire, ha invitálom Zitát, nem egy erőteljesen és határozottan tiltakozó vagy hahotázva nevető, vicces gif lesz a válaszüzenetben - nem úgy, mint mondjuk a konditerem vagy az aerobik esetén. Szóval, kiúsztuk magunkat, majd az élménymedencébe mentünk, elkortyoltunk két hűsítő italt a vízi bárban, és indultunk is az öltözőbe. Mert, ahogy minden munkanapon, most is már fél 12-kor megemlítettem Zitának, hogy ideje lenne ebédelni - és szerencsére ő is egyetértett. Ebben mentségemre szóljon, mindennap 5-kor kelek. Gyors zuhanyzás, kicsit lassabb sminkelés után délben már újra a kocsiban voltunk, mert már korgott a gyomrunk az éhségtől. 

Piknik a Városligetben

Zita: van egy kedvenc olasz helyünk Melindával, általában ott ebédelünk, ha összefutunk, de, mivel egész héten elviselhetetlenül meleg volt, semmi kedvünk nem volt kiadós fogásokhoz. Előző nap megbeszéltük, hogy, mivel úgyis közel van a Városliget, inkább kicsapunk egy pokrócot, és piknikezünk egyet a fák között - persze, az árnyékban. A fürdőzés után bevásároltunk, hogy amolyan Lady Godivásan, elnyúlva elmajszoljuk a takarón.

Shopping az Andrássyn

Melinda: ha már csajos napról volt szó, természetesen nem maradhatott ki egy kis vásárlás sem, úgyhogy a Városligettől átrobogtunk az Andrássyra. Az elején letettük a kocsit, és megrohamoztuk a boltokat. Persze, azért nem a Gucciba és a Louis Vuittonba vezetett az utunk, hanem a megfizethetőbb üzleteket céloztuk meg, de a biztonság kedvéért minden kirakatot alaposan szemügyre vettünk, és kibeszéltük a kiállított ruhákat.

Szerencsénk volt, mert még javában tartanak az 50-70%-os, nyári leárazások, így nem távoztunk üres kézzel. Én beszereztem néhány felsőt és egy maxiruhát - mert ezek a legnagyobb kedvenceim -, Zita pedig két pár magas sarkú cipővel ment haza, mert nem elég égimeszelő még ezek nélkül is. Bár az üzletekben kellemesen hűvös volt, az utcán sétálva még mindig a Paskál fürdő szaunájában érezhettük magunkat, úgyhogy a kocsiba szállva egyenesen megváltást jelentett a klíma. Indultunk is a következő helyre, amit már mindketten nagyon vártunk, mert régóta ki akartuk már próbálni, és végre ennek is eljött az ideje.

Émile, a sütimennyország

Zita: Émile, ó te csodás! Aki nem ismeri ezt a helyet, az mindenképp vessen rá egy pillantást. Budán, majdnem Pasaréten bújik meg ez a csajos reggelizőhely, mellyel Melindával már jó ideje szemezünk. Nem mondom, hogy olcsó kategória, de, mivel épp van mit ünnepelnünk, úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy betérjünk ide. Valami különleges dolgot akartunk kipróbálni, ezért a teadélután mellett döntöttünk, de a nagy melegre való tekintettel a tradicionális teát inkább hideg limonádéra cseréltük. Meli és én igazi sütikirálynők vagyunk, akik nem szexi, félmeztelen pasikat küldözgetnek egymásnak az Instán, hanem málnával díszített macaronokat, úgyhogy már nagyon vártuk a különleges süticsodákat, amit elegánsan, egy háromszintes tálcán hoztak ki nekünk.

Az eperkrém fantasztikus volt, ahogy a málnás-mákos mini financier és a biscotti is. Ebből szerencsére majdnem mind nekem jutott, mert Meli inkább a sós sütikre pályázott, így megosztoztunk: ő vihette a sajtos-magvas rudacskákat meg a lazacos szendvicseket. Persze, tele lett az Instánk fotóval, ugyanis nem győztünk képeket csinálni a kertben. Ha meglepnétek egy barátnőtöket vagy unokahúgotokat, keresztlányotokat, csak ajánlani tudjuk.

Limonádé a Bálnában

Zita: tényleg a legdurvább kánikulás napot fogtuk ki, úgyhogy, ha nem lett volna légkondi a kocsiban, biztosan nem éltük volna túl. Felgurultunk hát a Bálna Teraszra, hogy igyunk valami hideget. Igaziból egy jó kis csajos koktélozásra fájt volna a fogunk így a nap végén, de én ugye, nem ihattam, mert vezettem, Melinda pedig szolidaritásból lemondott a kedvenc epres Mojitójáról, úgyhogy végül mindketten egy limonádét választottunk.

Vicces egybeesés, de nem elég, hogy véletlenül összeöltöztünk aznap - mindketten virágos ruhára voksoltunk -, de még az italainkat is a szettjeinkhez választottuk. Mondjuk, nálam evidens volt, rajongok mindenért, ami epres, Meli pedig nyáron él-hal a mangóért - mindenesetre szerencsés véletlen, és remekül mutat a fotókon. A kilátás pedig fantasztikus volt, Budapest legszebb részeit láthattuk a teraszról, ráadásul a nap végére eléggé elfáradtunk, így jó volt lógatni a lábunkat, és elmerülni a Duna és a vár szépségében.

Csajos napunk képekben

Ha kíváncsi vagy a csajos napunk helyszíneire, és arra, hogyan is töltöttük el az időnket a szuper kis kocsinkkal, akkor nézd végig a következő fotókat, mert mindent részletesen dokumentáltunk képekkel is.

 Fotók: Bagi Attila/ E-PICture Studio.

• vezetés
• autó
• teszt
• programajánló
• programok
• budapest
• budapest látnivalói
• Terasz