Ő volt a férfi, aki 100 éve megvette Stonehenge-et: jó sokat fizetett érte
Ki hinné - a Stonehenge-et egyszer megvették, és nem is kis pénzért.
Mit vehetett egy férj a feleségének ajándékba száz éve? Virágot, bonbont, esetleg valamilyen ékszert. Vagy ha mondjuk Cecil Chubbról van szó, akkor a Stonehenge-et.
Ő ugyanis megvásárolta a mintegy 4500 éves megalit kőtömbcsoportot, mely Angliában, Wiltshire-ben, Salisburytől 13 km-re északra helyezkedik el, és amely 1986 óta a világörökség része.
A Stonehenge megvásárlása
Cecil Chubb 1876-ban született Shrewton faluban, néhány mérföldre a Stonehenge-től. Apja nyerges és hámkészítő volt. Gimnáziumi tanulmányai után tanító diákként dolgozott a Cambridge-i Egyetemen, majd ügyvéd lett.
Furcsa belegondolni, hogy Anglia legjelentősebb archeológiai emlékét valamikor megvásárolhatták, Chubb mégis megtette.
Az ügyvéd állítólag a feleségének, Marynek vette a különleges meglepetést, aki azonban nem értékelte nagyra a romantikus gesztust. Nem véletlenül, hiszen ez a vásárlás nem úgy indult, hogy Chubb a Stonehenge tulajdonosaként tér haza. Csupán egy függönykészletet terveztek venni az aukción, ahol a férfi végül a kőkörökre licitált. A végső ár várhatóan nem volt túl jutányos: mai viszonylatokban 680 000 fontnak, vagyis valamivel több mint 322 millió forintnak felelt meg, az pedig messze nem egy függönykészlet ára.
Meglehet, hogy Chubb csupán attól tartott, hogy egy gazdag amerikai viszi el a Stonehenge-et, szó szerint. Később is volt példa olyan esetre, hogy egy fontos történelmi emléket szedtek szét, és vittek külföldre: több mint ötven évvel később a London Bridge esetében is történt, melyet Arizonába szállítottak. Az ország hatalmas veszteségétől tartva tehát Chubb féktelen lázba jöhetett, és felelőtlenül ígért rá mind magasabb vételárat az emlékre. Maga is azt mondta utólag, hogy szeszélyből cselekedett.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Sokakban felmerülhet, hogy került egyáltalán a Stonehenge egy aukcióra. A kőköremlék egy mellette elterülő 30 hektáros, háromszög alakú földterülettel együtt került a piacra 1915-ben, miután Sir Edmund Antrobus, a család egyetlen férfi örököse meghalt. Ő az 1820-as évek óta birtokolta ezeket, de odaveszett az első világháborúban.
Amikor a Stonehenge köztulajdon lett
Akár egy rossz ajándék, akár a Stonehenge angol kézben tartása volt a célja, három évvel később, 1918. október 26-án Chubb ajándékozási okirat formájában köztulajdonba adta a Stonehenge-et.
Nagylelkűsége nem maradt viszonzatlan. A következő évben David Lloyd George miniszterelnök Sir Cecil Chubbá nevezte ki őt, és a Stonehenge első bárójává tette meg. Sir Chubb egy címert is készíttetett, mely a Saxis Condita nevet kapta, ami annyit tesz, Kövekre alapozva. Ezen egy ezüst oroszlánláb szerepelt, amely fagyöngyágakat markolt.
Chubb annak ellenére sem felejtette el szerény származását, hogy módos ügyvéd, majd báró lett. Az ajándékozási szerződésében kikötötte, hogy a Stonehenge-hez érkezők ne fizessenek egy shillinget meghaladó összeget látogatásonként. A plébániatanáccsal kötött külön megállapodása szerint attól fogva ingyen látogathatták a helyet.
Így hordták darabokban a Stonehenge-t
Számunkra fantasztikus, ősi építmény, de egykor nemcsak régészeti értékként tekintettek rá. Volt úgy, hogy a darabjait szuvenírként törögették le.
Egészen mást láttak a Stonehenge-ben, mint mi: mire használták a viktoriánusok?
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- történelem
- érdekesség