Nagy húsvéti sonkateszt

Ahhoz nem fér kétség, hogy ízletes és porhanyós húsa csak a megfelelő környezetben tartott, előírásszerűen etetett sertésnek van. Az ilyen sertésből pedig csakis a megfelelő eljárással és feldolgozással készülhet sonka. Na de hogyan is?

Tartósítás? Csak természetesen!

A sózással és pácolással való tartósítás ősi technika. Már egy, i.e. 200 körül keletkezett római recept is részletesen leírja, mennyi ideig és milyen hozzávalókkal kell a sonkát sózni, mielőtt ecettel és olajjal bekenik, majd megfüstölik.

Hogy miért van erre szükség? A pácolás szerepe, hogy megakadályozza a hús romlásáért felelős mikroorganizmusok elszaporodását, a pácsóoldat és a benne lévő baktériumok pedig előcsalogatják a sonka ízét. Mindez történhet szárazon, azaz bedörzsöléssel, de úgy is, hogy a lehűtött, formára vágott sonkát néhány napig a sóban fürdetik, amelybe általában további fűszereket - koriandert, babért, borsot - is kevernek. Egy másik eljárás során ivóvizes-pácsós-cukros lében áztatják a húst kettő-négy hétig, majd szabad levegőn szárítják. A húsipari sonkák pácolása pedig injekciózással történik: az előírt mennyiségű páclét több ponton a húsba injekciózzák, amely fokozatosan terjed szét a húsban - ezt a pácolási módot használják a főtt sonkáknál.

Vízből, keményítőből, szójából?

A magyar szabályozás szerint nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi a hústartalma egy adott terméknek, ezért nem is tudhatod, mennyi vizet és mennyi húst vásárolsz, ha a kosaradba teszel mondjuk egy 100 grammos csomagolt sonkát. Jó példa erre a füstölt-főtt kötözött sonka, amiben a bevitt páclé mennyisége legalább 25%, sertéstarjából vagy lapockából készül, víz, konyhasó, cukor, stabilizátorok, antioxidáns és tartósítószer hozzáadásával. Hústartalma jelentősen változó, 45-70% között mozog - az általunk tesztelt 17 termékből is mindössze három gyártója árulta el, mennyi húst tartalmaz a sonkája.
A húskészítmények rózsaszín színét a nitritek-nitrátok adják, amelyeknek a tartósításban is szerepük van, ám nem árt tudni, hogy bizonyos mértékben mérgező hatásúak lehetnek.

És hogy mi a helyzet a sóval? Az Országos Húsipari Kutatóintézet szerint a húsételeknél a sótartalom általában 2%, de ez termékcsoporttól függően változhat. A pácolt húskészítmények főtt állapotban minimum 4,5%, nyersen 7% sót tartalmaznak, a gépsonka sótartalma 3,5%. Elvileg.

Sok víz, ízléstelen szín és megjelenés

Nyílt titok, hogy a csomagolt, főtt, füstölt sonkákban sok a víz, mégis meglepődtünk, amikor a minták javából egyenesen folyt a tányérokra a víz. A sonkával kapcsolatos elvárás, hogy metszéslapja legyen egyenletes, a vérfolt és sok izom-, illetve íncsomó nem megengedett.

Sajnos a tesztbe válogatott főtt sonkák megjelenéséről kevés jót tudunk mondani: volt, hogy a felület nem volt homogén - Délhús Bajor sonka -, a metszéslap darabos - Scooby-Doo!, Pick Szeged -, vagy éppen óriási inak voltak láthatók a felületen - Mangalica sonka, Norbi sonka.
A legrosszabbul a Berger sonka szerepelt, amelyikről már messziről látszott, hogy a szeletek egyik fele rózsaszín, a másik barna.

Ezzel szemben a nyers, füstölt sonkák, már első pillantásra is bizalomgerjesztők voltak, metszéslapjuk egységes, a szeletek gusztusosak voltak, ráadásul akadt olyan gyártó - az Abraham házi füstölt sonka - is, aki a szeletek közé fóliát tett, ami tovább fokozta az amúgy is pompás látványt.

Jellegtelentől a kellemetlenül füstösig

Ami az illatokat illeti, a skála a kissé jellegtelentől a kellemetlenül füstösig terjedt. A főtt, füstölt sonkák általában jellegteleneknek bizonyultak, néhány pedig zavaróan erős füstszagot mutatott.

A nyers pácolt-füstölt-érlelt csapat itt magasan verte a főtt-füstölteket. Illatuk kellemesen csiklandozta a szakértők orrát, akik végre érezték az igazi sonkák semmivel nem hasonlítható pompás illatát.
A kóstolás sem hozott nagy meglepetést, a főtt-füstöltek íze olykor jellegtelen, máskor kissé füstös, megint más esetben savanykás volt, de a sonkák egyben megegyeztek: mind nagyon sósnak bizonyult.
A nyers füstöltek sokkal jobban szerepeltek, bár köztük is volt olyan, amit idegen ízűnek ítéltek a tesztelők.

Íme az eredmény!

A fent felsorolt hibák ellenére a 17 termékből négy kiváló - Abraham házi füstölt, Pick békebeli, SPAR biokaraj, Kométa Prímsonka - minősítést kapott, jól szerepelt öt termék, közepes eredményt ért el hét sonkafajta, és két termék - Berger Wellness sonka, Mangalica sonka - került a még megfelelt kategóriába.
A csomagolt főtt sonkák nagyon népszerűek, sokan azért veszik őket, mert egészségesnek, zsír- és kalóriaszegénynek tartják. A teszt azonban azt mutatta, hogy ezeknek az egyáltalán nem olcsó húskészítményeknek a jelentős része víz. Egye fene, mondhatnád, legalább nem hízol. Ez igaz is, de tényleg vizet akarsz venni drága pénzen? És ez nem is a legfontosabb érvünk. Íme a tények: a Reál boltjában vásárolt Pick Szeged-Délhús Party sonka nevű termékében - amit 35% páclével gyártanak - hatféle E-számot találtunk, a szintén a Reál által forgalmazott, 35% hozzáadott páclével készült Pick Baja sonkában pedig hétféle E-számot számoltunk össze.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Száz szónak is egy a vége, ami a sonkákat illeti, nincsenek csodák. Sajnos, ebben az esetben nagyon igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve.

• teszt
• élelmiszer
• hús
• tévhit
• tény
• Terasz