Így él ma az afgán lány, akit a National Geographic tett ismertté: Sharbat Gulának nem volt könnyű élete

Sharbat Gula nevét valószínűleg csak kevesen ismerik, azonban amint előkerül a róla készített, 1985-ös fénykép, máris sokkal több embernek beugrik, hogy kiről is van szó. „Afgán lányként” ismerte meg az egész világ, és igazi szimbólumává vált a Közel-Keleten zajló háborús helyzetnek.

A ma már ötvenéves nő 1972-ben született, és mindössze 12 éves volt, amikor családjával egy afgánoknak kialakított menekülttáborban kényszerültek letelepedni Pakisztánban a harcok miatt. Itt látta meg őt Steve McCurry fotóriporter 1984-ben, akit egyből elvarázsolt a zöld szempár, ami annyi érzést és fájdalmat mutatott.

A világ egyik leghíresebb fotója

A kép keletkezésével kapcsolatban ellentmondásosak az információk, ugyanis sokan azt állítják, hogy McCurry nem kapott engedélyt arra, hogy lefényképezze a kislányt, hiszen a pastu kultúrában nem engedélyezett, hogy a nők családon kívüli férfiak előtt mutatkozzanak. Emiatt a National Geographic magazin szerkesztője először nem akarta megjelentetni a képet. Végül hosszas egyeztetések után 1985 nyarán címlapra került az afgán lány, ami nem várt sikert ért el, azóta pedig a popkultúra része lett. A National Geographic magazin története során ez, a zöld szemű, egyenesen a kamerába néző lány fotója volt az egyetlen, ami háromszor is megjelent a borítón. 

A fotós a kép készítése során nem jegyezte fel a lány nevét és adatait, így sokáig senki nem tudta, ki szerepel rajta. A ’90-es években többször is próbálta felkutatni, sokan pedig a sikert látva az afgán lánynak adták ki magukat, és a férfiak is gyakran ajánlották feleségeiket, hogy egy kis támogatást szerezzenek ezzel. Végül 2002-ben sikerült megtalálni az igazi lányt, aki Sharbat Gula volt, személyazonosságát pedig még John Gustav Daugman, a Cambridge-i Egyetem számítógépes látás- és mintafelismerés-professzora is megerősítette íriszfelismeréssel. Az ekkor már harmincéves nő 1992-ben tért vissza szülőhazájába a menekülttáborból, és tisztán emlékezett arra, hogy lefotózták, hiszen addigi életében csupán két alkalommal történt ez vele.

Nemcsak a híres kép előtti, de azt követő élete sem volt könnyű. 13 éves korában ment férjhez egy Rahmat Gula nevű pékhez, akitől három lánya született, a negyedik pedig röviddel a születése után meghalt. Férje 2012-ben hunyt el hepatitis C vírus miatt. Amikor 2002-ben rátaláltak, nagyon meglepődött, hogy az arcát szinte az egész világon ismerik, eleinte nem igazán örült neki, ám szembesítették vele, hogy ezzel a menekülteknek támogatást és segítséget nyújtott, valamint a Közel-Keleten élő nőket képviseli a világban, azonnal jobb kedvre derült. 

Folyamatos gondok kereszttüzében

Miután kiderült az afgán lány személyazonossága, a sajtó gyakran foglalkozott vele, ám sajnos a legtöbbször nem éppen pozitív módon került a hírekbe. 2016-ban a pakisztáni Szövetségi Nyomozóügynökség letartóztatta Gulát, mert hamisított dokumentumokkal élt Pakisztánban. Ezután Afganisztánba deportálták.

Szabadulása után ügye végül az afgán elnökhöz is eljutott, aki biztosította róla, hogy támogatja. Lakást és havi 700 dolláros ösztöndíjat kapott Kabulban, amiből biztosítani tudta a saját és a gyermekei megélhetését. A 2021-es  tálib hatalomátvétel után kénytelen volt ismét elhagyni szülőföldjét. November végén Olaszországban menekültstátuszt kért, és meg is kapta, így most ott éli az életét.

Milyen nőnek lenni Afganisztánban?

Samszia Hasszani street art művészként akarja felhívni a figyelmet az afgán nőkre. A tálib hatalomátvétel után is rendszeresen posztolja műveit.

(Borítókép forrása: LvngDoll87 / Twitter)

• afganisztán
• fotó
• national geographic
• menekültek
• női sorsok
• Terasz