A média nyomására mondott le a köztársasági elnök

Talán az elmúlt év egyik legérdekesebb és legnagyobb médiafigyelmet kapó eseménye egykori köztársasági elnökünk, Schmitt Pál kálváriája volt.

Az eset azért is izgalmas, mert ilyen korábban még nem történt a magyar történelemben: egy vezető politikusnak egy média által kirobbantott botrány következtében és nagyrészt a média nyomása miatt kellett lemondania. De mi is történt pontosan?

A HVG-től indult minden

Az egész botrány akkor robbant ki, amikor a HVG internetes oldala 2012. január 11-én - több mint kilenc hónapnyi kutatómunka után - közölt egy cikket, melyben arra világítanak rá, hogy Schmitt Pál 1992-ben készült doktori disszertációjának túlnyomó része más szerzők munkáinak szó szerinti fordítása.

A 215 oldalas munkából 180 megegyezik Nikolaj Georgiev bolgár sporttörténész 1987-ben francia nyelven megjelent tanulmányának szövegével.

Egy héttel később Schmitt Pál reagált a lap cikkére, akkor arra hivatkozva hárította el a plágiumvádat, hogy dolgozata irodalomjegyzékében felsorolta a hivatkozott szerzőket: "...a kisdoktori disszertáció akkor formailag megengedte, hogy a dolgozat csak egy helyen, a munka végén sorolja fel a szerző forrásait, azokra az akkori szabályok szerint nem kellett minden egyes pontnál utalnia, ezért nincs sem szél-, sem lábjegyzet az értekezésben, így a plágiumvád nem is állhat meg" - mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Az Origo azonban nem sokkal később rávilágított, hogy a Testnevelési Főiskolán abban az évben készített minden más doktori disszertációban voltak hivatkozások a folyószövegben - ami egyébként a tudományos munka alapfeltétele.

Schmitt Pál egyébként a magyarázata során még inkább kínos helyzetbe hozta magát, hiszen érveléséből több helyen is kitűnt, hogy nem tudja pontosan, mik egy tudományos munka tartalmi és formai követelményei.

További fejlemények

A botrány kirobbanása után természetesen több újság is ráharapott az ügyre, és a disszertációval kapcsolatban más furcsaságok is kiderültek: bár Schmitt azzal védekezett, a dolgozatban a "törzsanyag" mellett szerepel körülbelül 30-35 olyan oldal is, mely a saját következtetéseit tartalmazza, a dolgozat több bekezdése Klaus Heinemann egy 1991-ben megjelent tanulmánya szó szerinti fordítása.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrájából és az Olimpiai Charta szövegéből is sikerült több oldalnyi átvételt azonosítani, ezzel a dolgozat újabb részeivel kapcsolatban merül fel a plágium gyanúja - ráadásul ez a dokumentum a hivatkozások között sem szerepelt.

Az egyetem álláspontja

2012. január 13-án Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának - TSK - dékánja még úgy foglalt állást: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 20 évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. 2012. január 16-án azonban hét PhD fokozattal rendelkező kutató petíciót nyújtott be a peticiok.com oldalon az ügy kivizsgálásáért.

A Semmelweis Egyetem - melybe időközben a Testnevelési Főiskola is beolvadt - bizottságot hozott létre az eset kivizsgálására. A bizottság megállapította, hogy a dolgozat szokatlanul nagy arányban tartalmaz szövegazonos fordítást, ám a jelentésben nem használták a plágium szót.

Schmitt akkor azt mondta, ez csak megerősíti a korábbi döntésében, miszerint a posztján marad, és nem adja fel köztársasági elnöki hivatalát.

2012. március 29-én azonban Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a doktori tanács kezdeményezi Schmitt Pál doktori címének visszavonását, és még aznapra összehívja az egyetemi szenátust. Az egyetem szenátusa ugyanaznap 33:4 arányban elvette Schmitt Páltól a doktori címet.

Kettétörte politikai karrierjét

A plágiumbotrány kirobbanása után többen úgy vélték, Schmittnek le kellene mondania, ám Orbán Viktor még március 29-én, a bejelentést megelőző délelőttön is kitartott a köztársasági elnök mellett. Akkor egy újságíró kérdésére azt felelte: "A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam."

Azonnal az egyetem bejelentése után, 2012. március 30-án Schmitt Pál nyilatkozott a közszolgálati médiának az ügyben, amit az m1, az m2, a Duna TV, a Duna World és a Kossuth Rádió egyszerre sugárzott felvételről.

Az Obersovszky Péter által készített interjúban az államfő azzal védekezett, hogy jóhiszeműen adta be a dolgozatát, neki senki nem jelezte, hogy szabályt sértene, úgy véli, becsületes munkával szerezte meg a doktoriját, melyből egyébként soha, semmilyen anyagi előnye nem származott. Schmitt ekkor sérelmezte azt is, hogy az egyetem "gyorsított eljárásban" vette el a doktori címét, és őt nem hallgatták meg. Kijelentette, hogy új doktorit fog írni, és azt is, hogy nem indít pert senki ellen.

Az események és a nagy médiavisszhang hatására végül Schmitt Pál az országgyűlés 2012. április 2-i ülésén, napirend előtti felszólalásban bejelentette lemondását az államfői posztról, de hangoztatta, hogy továbbra is úgy véli, jogtalanul fosztották meg tudományos címétől, és korábbi nyilatkozataival ellentétben azt is bejelentette, hogy bíróságra viszi az ügyet.

Lemondását végül azzal indokolta, hogy a személye körül kialakult botrány megosztja az embereket, míg a köztársaság elnökének feladata alapvetően az állampolgárok egységének kifejezése. A köztársasági elnöki feladatokat a házelnök, Kövér László vette át a következő államfő, Áder János kinevezéséig.

Schmitt Pál egyébként beperelte a Semmelweis Egyetemet. Egyrészt felülbírálati kérelmet nyújtott be a szenátus határozatával szemben, másrészt bírósági felülvizsgálatot is kért.

• belföld
• schmitt pál
• plágium
• köztársasági elnök
• Terasz