Te mit veszel meg?

Amikor a múlt század végén Henry Ford elkészítette, majd piacra dobta első autóját, a kortársak már sejtették, hogy az új jármű átalakítja Amerika társadalmát.

Az autó kezdeti diadalútjához még reklámra sem volt szükség, a Ford T-modell megjelenése után reklámra már csak a motorkerékpár-gyárosok szorultak - egy régi mondás szerint reklám csak az eladhatatlan dolgoknak kell...

Az autó fejlődésével párhuzamosan a nyugati kapitalista társadalmak fokozatosan alakultak át tömegkommunikációs fogyasztói társadalmakká. Amióta Magyarországon is a piacgazdálkodás folyik, nálunk is egyre több reklámmal találkozni.

Modern hitvilág számtalan templommal

A cégek külön reklámszakembereket foglalkoztatnak azért, hogy vállalkozásuk ismert legyen, illetve, hogy terméküket számukra megfelelő mértékben tudják értékesíteni. A reklámok a XX. század templomába, az áruházba csábítják a vásárlókat, a kereskedők is előnyben részesítik a propagált termékeket. Egyes cégek ügynököket fogadnak fel kincseik értékesítéséhez, otthonokba szerveznek termékbemutatókat, eladási szertartásokat.

A fogyasztási cikkek kínálatának bővülése természetesen önmagában senkire sem hathat károsan, de a túlságosan erőteljes, bőséges reklám túlfogyasztást okoz, a nemrég vásárolt ruhát, illatszert, technikai vívmányt, autót hamar ki kell dobni, újra kell cserélni. A túlfogyasztás a technikai, ipari társadalom hihetetlen gyors ütemű fejlődését hozza magával, a nyersanyagok, a természet kincsei pedig hamar elapadnak.

Az egyes termékek reklámozása a másik termékkel szemben utóbbi rovására történik, és ez etikai problémát is felvet a reklámtevékenységgel szemben. Például az egyik mosópor attól nem lesz jobb, mert a másikhoz képest azt állítják róla, "jobban eltávolítja a foltokat", vagy ha egy farmernadrággal autókat húznak el, biztos, hogy a reklámban bemutatott "képessége" nem teszi tartósabbá, mint egy nem reklámozott vászonnadrágot.

Az üdítőital állítólag még zamatosabb, az intim betét még nedvszívóbb.
Sok esetben szebb dobozba kerül a termék, esetleg kapsz hozzá három csepp vagy gramm ajándékot is. Majdnem mindegyik új termék megvásárlásakor házat, lakást, gépkocsit, sok millió meglepetést nyerhetsz, lassan pedig ott tartunk, hogy a felesleges nyereményautókkal már nem is tudunk mit kezdeni...

A tudatalattiban hatnak

A meggyőzés szinte tökéletes, a reklámok - hírek, tv-műsorok - akaratod ellenére is hatnak rád. A tömegkommunikációs meggyőzés meghatározza azt, hogy mit teszel a kosaradba.
A technikai evolúció sokáig nem függött a fogyasztótól, egy tudós, feltaláló gondolkozását nem befolyásolta az, hogy hányan vásárolják majd meg az általa feltalált, kifejlesztett terméket. Mára a fogyasztó diktálta termelés új irányt szab a "fejlődésnek" is: a piac tele van bóvlival, a drágább, állítólag jobb minőségű termékeknél is vigyáznak, ne legyen tökéletes, hamar kelljen másikat vásárolni helyette.

A tévében a gyógyír?

A felnőttek talán azt hiszik, hogy védettek, de biztos, hogy nem ellenállóak a reklámokkal, hírekkel, politikai kampányokkal szemben. A helytelen városi életmód nyomán te is veszítesz egészséged teljességéből. Sokan a televízióban reklámozott gyógyszerszerű termékektől remélik a gyógyulást, panaszaik enyhülését.

Általában különösebb meggondolás nélkül kérik ezeket a gyógyszertárakban, az esetleges káros hatások érdektelenek számukra, hiszen a reklám biztos nem hazudik.

Vannak híres fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, amit a gyógyszerügynökök direkt reklámja után előszeretettel ír fel a háziorvos. Sajnos a reklámok a "süket" baktériumokat és vírusokat hidegen hagyják, és az emberrel szembeni harcukban a felesleges gyógyszerfogyasztás miatt egyre inkább felülkerekednek. Sajnálatos, hogy mára a gyógyszertár egy kisebbfajta bevásárlóközpontra hasonlít, ahol a helyi reklámanyagok a következő vásárláskor segítenek egy új termék kipróbálásában. Ha nem válik be az a bizonyos orrcsepp, van másik, és ha ez sem jó, biztos lehetsz benne, lesz újabb.

A baj az, hogy nem vagyunk egyformák, az egyes szervezetekre a gyógyszerek különbözőképpen hatnak. Egy fejfájásra kitalált készítmény az általános fejfájásra ad enyhülést, de lehet, hogy a tiéd nem múlik el tőle. Egy szép modellel reklámozott testápolótól pedig biztos, hogy nem leszel olyan szép, mint a reklámozó hölgy...
Persze egy reklámozott termék megvétele is nagy merészséget kíván, különösen, ha az eladni kívánt dolog bekerül a szervezetedbe.

A lemaradás egyenlő a presztízsvesztéssel?

A hirdetések egyfajta értékrendet, életstílust közvetítenek. Elhitetik a fogyasztóval, hogy ha nincs birtokában az új árucikk, akkor lemarad a többiektől, elmaradott, alacsonyabb rendű állampolgár lesz. A megvásárlásra felkínált javak, a valóságtól eltérő "műjólét" nagyon rossz hatással van a kevésbé pénzes emberekre.

Rosszul érzik magukat attól, hogy azt a bizonyos árucikket nem tudják megvásárolni, és a sugárzott jólétet sem tudják megközelíteni.

A tömegkommunikációs fogyasztói társadalmakban ennek következtében növekszik a bűnözés, sajnálatos módon egyre több a gyermekkorú bűnelkövető is.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

És azon se csodálkozzon senki, hogy a kábítószer-fogyasztás is egyre nagyobb méreteket ölt, ennek oka pedig részben a tömegkommunikáció és reklámok okozta életidegen társadalmi tudat: a valóság és a médiumok sugallta "álboldogság" között tátongó óriási szakadék.

• pénz
• vásárlás
• reklám
• Terasz