Példátlan felfedezés: 2500 éves település nyomaira bukkantak Szolnokon
Korábban nem ismertek Szolnokon településrészletet a középső vaskorból.
- A H&M új vendégtervezője visszahozza a nőies romantikát: Simone Rocha csodás darabjai már a kínálatban »
- Különc stílusával hívta fel magára a figyelmet Kamala Harris nevelt lánya: Ella nem egy tipikus modell »
- Volumennövelő frizurák, amelyek felerősítik a nőiességet: ezek a nők nem bánták meg a hajvágást »
- Auschwitzban halt meg a 14 éves lány: utolsó fotói még megrázóbbak színesben
- Kiderült, Dobó Kata miért szakított Andy Vajnával: 8 év után zárta le élete egy szakaszát
- Varga Feri után felesége is lefogyott - Balássy Betty ennyire karcsú lett
- "Lehet, hogy szűk lesz egy kicsit, de a férje majd bejáratja" - Magyar nők megrázó vallomásai a férjöltésről
- Az 50 évvel ezelőtti Budapestről kerültek elő fotók: nagyon más volt akkor az élet a fővárosban
Szkíta kori, az i. e. 7-4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során - közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész.
A mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely, és a Vekerzug-kultúrához tartozik, amely a Krisztus előtti 7. századtól a 4. század közepéig volt domináns az Alföldön. A középső vaskori települések általában szórványos szerkezetűek, tanyasi jellegű telepek voltak, ezért is szerencsés, hogy a feltárás helyszínén épp egy ilyen település nyomaira bukkantak - ismertette a szakértő.
Különleges tárgyakat találtak
Kovács Péter elmondta, hogy a feltárt szkíta kori települést három árok vette körbe, amelyek közül az egyik csaknem egy méter mély volt. Emellett találtak egy földbe süllyesztett padlójú, két helyiségből álló, ritkának számító épületmaradványt, valamint cseréptöredékeket - közölte. Utóbbiak egyik része korongon készült, köztük találhatók a leginkább a mai levesestálakhoz hasonló tálak. A kézzel formáltak többsége viszont különféle főzőedény, fazék.
A míves tárgyakon díszítőelemként bütykök és ujjbenyomások látszanak, míg az egyik apróbb töredéket grafitos fényezés és besimított hálóminta díszíti - számolt be. A feltárást vezető régész kitért arra is, hogy a leletanyagot már megtisztították, feldolgozták a múzeum raktárában, a cserépleleteket hamarosan leltárazzák.
Terveik szerint megjelenik még idén egy tudományos cikk a múzeum évkönyvében a leletekről, valamint egy ismeretterjesztő anyag is az intézmény régészeti blogján. Korábban ugyanis nem ismertek Szolnokon településrészletet a középső vaskorból - tájékoztatott. Hozzátette: a leletanyag a Damjanich János Múzeum Hónap Műtárgya vitrinjében lesz látható tavasszal.
Kovács Péter arról is beszámolt, hogy a feltárás helyszínén, a Kombájn úton az 1950-es és 1960-as években a Damjanich János Múzeum korábbi igazgatója, Kaposvári Gyula végzett leletmentő feltárást, 2016-ban pedig Mali Péter régész azonosított településnyomokat.
A kiemelt képen a Damjanich János Múzeum épülete látható. Forrás: MTVA/Váli Miklós.
Történelmi felfedezés a Mecsekben
Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben. Ez egy hosszú, több évtizede zajló kutatás eddigi csúcspontja.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- tudomány
Meglepő helyről kerültek elő az európai ősemberek 40 ezer éves maradványai
- horvátország
- tudomány
