Meglepő helyről kerültek elő az európai ősemberek 40 ezer éves maradványai

Európából bevándorolt ősemberek fogaira bukkantak egy izraeli barlangban.

Ősemberek fogai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Negyvenezer évvel ezelőtt Európából érkezett ősemberek fogaira bukkantak a Galilea nyugati részén található Manot-barlangban izraeli régészek. A kutatást vezető Rachel Sarig antropológus elmondta, hogy a barlangban talált néhány fog alapján Európából érkezett, az aurignaci kultúrához tartozó emberek éltek 40 ezer évvel ezelőtt a vidéken.

A fogak a bennük található zománc miatt az emberi test többi részénél sokkal ellenállóbbak, és vizsgálatuk a legkorszerűbb eszközökkel fényt derített az egykor élő emberek genetikai állományára, eredetére.

A fogak árulkodtak

A Manot-barlangban talált fogak szerkezete, alakja és felszíni dudorai fontos információkat szolgáltattak, kiderült, hogy egykori tulajdonosaik részben a neandervölgyiekhez, részben a Homo sapiensekhez tartoztak. A fogak elemzését osztrák tudósokkal közösen végezték mélyreható laboratóriumi genetikai tesztekkel, valamint mikro-CT szkenneléssel és 3D-elemzéssel.

A Tel-Avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság és a Ben Gurion Egyetem közös kutatásának eredményei alátámasztják az utóbbi években egyre elterjedtebb nézetet, miszerint noha a neandervölgyi emberek eltűntek, előtte keveredtek a mai emberek elődeivel, a Homo sapienssel és génjeik egy részét ma is hordozzuk. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az embercsoport nem is kihalt, hanem beolvadt a ma élő emberek elődei közé.

Az is meglepetést okozott, hogy Európából érkezett embercsoportot találtak Galileában, ugyanis eddig elsősorban az Afrika felől Európába vezető folyosónak tekintették a Földközi-tengernek ezt a térségét. A néhány megtalált fogból az aurignaci kultúráról is megtudták, hogy tagjai részben neandervölgyiek, részben Homo sapiensek voltak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Egy csoportjuk negyvenezer évvel ezelőtt a mai Izrael területére vándorolt Európából, ahol két-háromezer évig éltek, majd nyomaik ismeretlen okból eltűntek. Az aurignaci kultúra először Európában jelent meg 43 ezer évvel ezelőtt, tagjai csontból készült eszközöket, ékszereket, hangszereket készítettek, és barlangfestményeket is alkottak, de festményeikre Izraelben eddig nem bukkantak.

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Getty Images.

Rekonstruálták egy neandervölgyi arcát

187 ezer évvel ezelőtt Dél-Olaszországban egy férfi rosszul léphetett, és bezuhant egy szűk barlangjáratba. Itt érte a halál, az eltelt hosszú évezredek alatt pedig cseppkősírt épített neki a természet. Különös nyugvóhelyére 1993-ban leltek rá. A kutatók számára a legkülönlegesebb élmény az lehetett, amikor a neandervölgyi férfi csontjai alapján rekonstruált arccal nézhettek szembe.

187 ezer éve szorult a cseppkőbarlang járatába, rekonstruálták a férfi arcát

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük