Gondolnád, hogy ez a fülbevaló több mint kétezer éves? A föld alatt találták
Több mint két évezredes arany fülbevalót találtak Jeruzsálemben.

- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Az 55 éves Sophie Marceau gyönyörűbb, mint valaha, nem fog rajta az idő: szépségtitkai egyszerűbbek, mint gondolnád »
- Extra dús, rugalmas, göndör fürtök hajsütő vas nélkül: így hasznosítsd újra a megmaradt műanyag szívószálakat »
- Gyönyörű cipők nyári kalandozásokhoz, ahogy még nem láthattad: a magyar márka kampányára mindenki felfigyel »

- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Ennyi perc az ideális szex, mondják a kutatók - A többségnél a fele sincs meg
A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja szerdán. A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templom-hegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset.
Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, és egy vékony arany kötélmintában folytatódik, mely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő hordta-e egykor, de szakemberek szerint gazdag kidolgozása alapján nagyon értékes lehetett, és igen jómódú ember fülét díszíthette.

Az Izraeli Régészeti Hatóság - IAA - és a Tel-Aviv-i Egyetem régészei szerint az i. e. 3-2. században készíthették a mai Görögország vagy Macedónia területén alkotó mesterek. Ebben az időszakban Nagy Sándor birodalmának két utódállama harcolt az Izrael földje fölötti fennhatóságért egészen az önállóságot hozó, i. e. 167-ben kitört makkabeus felkelésig, és a közeli Templom-hegyen működött a jeruzsálemi zsidó Szentély.
Azért is jelentős eredmény az aranytárgy megtalálása, mert a korai hellenizmus korából Jeruzsálemben eddig csak cserepeket és pénzérméket találtak, ezért az új lelet fontos kiegészítést nyújt a korabeli tárgyi kultúrára vonatkozó ismereteinkhez. Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a 20. századi palesztin brit mandátum korától egészen a legősibb időkig, i. e. 1000 körülig, Dávid király koráig épületek álltak, és a régészek a föld felszínétől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok kultúráit.
Kép: Getty Images.
Nézd meg ezt is - Közös sírba temették el a tragikus sorsú családot
Az elsődleges vizsgálatok alapján a leletek a római császárság idejéből, a 3. század környékéről származhatnak. A családi temetés maga is szokatlan abban a korban, de az mindenképpen, hogy a csontvázak mellett egy egész erszény római ezüstpénzt is találtak.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- egyiptom