Egy károsnak tartott szokás, aminek pozitív hatása is lehet: jó hírünk van, ha szeretsz pletykálni
A pletykák azáltal, hogy hasznos információkat terjesztenek, előmozdíthatják az együttműködést.

pletyka
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek


A pletyka társadalmi funkcióit különböző közegekben más-más módokon ismerik el. Pszichológusok leginkább a személyes vagy kapcsolati szempontokra koncentrálnak, míg a szociológusok közösségi funkciókra, a hálózatkutatók pedig terjedésének útjára.

A kérdés, hogy miért pletykálunk, számos irányból megközelíthető, de az biztos, hogy egyáltalán nem olyan káros, mint azt a legtöbben hiszik.

Mi is a pletyka igazából?

A pletyka olyan, hitelességében ellenőrizhetetlen információhalmaz a közbeszédben, ami hálózatban terjed, és adott szociális kontextusokból kiemelkedve reflektál különböző bizonytalansági fokú szituációkra, tapasztalásokra. Viccesen hangzik ez a komoly megfogalmazás, pedig minden benne van. Önmagában nem hordozza, hogy az adott információk igazak-e, vagy sem, csupán, hogy ellenőrizhetetlenek. Ebben az értelemben a híresztelés vagy szóbeszéd kategóriájába is beleillik, de pont nehezen ellenőrizhető volta miatt kapott később negatív felhangot, hiszen a félretájékoztatás-féle visszaélések első számú eszköze lehet.

GettyImages-79860510
Fotó: Dave Les Jacobs / Getty Images Hungary

A pletyka és a rágalom két különböző dolog

A pletyka és a rágalom két külön dolog, hiába használják sokan egymás szinonimáiként. A rágalmat főleg az különíti el, hogy míg a pletyka csak információk halmaza, amik attól függően kártékonyak vagy hasznosak, hogy milyen kontextusban hangzanak el, a rágalom tudatos manipulációs cselekedet, és mindig rosszindulatú. Senkit nem lehet azzal rágalmazni például, hogy hős.

Miért pletykálnak az emberek?

A pletyka hasznos. Egyéni szinten segít tájékozódni a velünk egy vagy közeli közösségekben élő emberekről. Segít eldönteni, ki az, aki megbízható, esetleg gyakran másnak mutatja magát adott helyzetekben. De, ha valaki számodra hasznos információkkal lát el, tudhatod, hogy számíthatsz rá.

GettyImages-200156497-001
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

Közösségi terjedéséről főleg irodai környezetben készítettek tanulmányokat, amik azt mutatták, hogy a pletykálás erősíti a hovatartozás érzését, emellett bizonyos, a közösségileg vagy szervezetileg fontosnak gondolt morális normákat és értékképviseletet is nyilvánvalóvá teszi. 

Vegyünk példának egy képzeletbeli szituációt, amiben új jövevények próbálnának beilleszkedni egy irodai környezetbe. Az új jövevény senkit nem ismer, és nincs tudomása azokról a belsős történésekről, amik akár pont érkezése előtt történnek, de az ahogy új kollégáit hallgatja, miközben egymás viselkedésére vagy azáltal teremtett történésekre reagálnak, segít az újoncnak képet festeni arról, mik azok az élő, morális vagy szociális elvárások, amik mentén a munkatársak önmagukat és egymást pozicionálják.

Kontrollfunkció

Amellett, hogy a pletyka által egyértelműen nyilvánvalóvá válik, kik azok, akik nekünk jót akarva hasznos információkkal látnak el, a közösségre káros személyeket visszatarthatják bizonyos negatív cselekedetektől. Senki nem szeret ugyanis rossz színben feltűnni a többiek előtt, márpedig ha valaki rosszat tesz, az bizony hamar elterjed. 

GettyImages-155283338
Fotó: RyanJLane / Getty Images Hungary

Ennek működéséről szociális kísérlet is készült, ahol egy nagyobb csoportot kisebb társulásokra osztottak, és minden tag azonos mennyiségű kreditet kapott, hogy azt mint pénzt kezeljék. Ezekkel az összegekkel minden résztvevő hozzájárulhatott saját társulásának vagyonához. A titkos szabály az volt, hogy mindenki hozzájárulása esetén a pontok megduplázódva és egyenlő részekre szétosztódva újra a tagok markában végezték volna. Az első kör tanulságait elkönyvelve a szabályokat és a társak már egyszer meghozott döntéseit illetően, különböző társulásokban a játékot újra és újra lejátszották.  

A kísérlet lényege akkor mutatkozott meg leginkább, amikor minden kör elején a tagok megosztották egymással, hogy ki és milyen mértékben járult hozzá az előző körös sikerességéhez és kiszavazták, ha valakiről úgy gondolták, túl önző magatartást mutat. A nem kívánt személyek kizárásával a csoport maradéka sokkal harmonikusabban összedolgozni és kollektív kreditgyűjteményüket gyarapítani.

GettyImages-523115358
Fotó: Leland Bobbe / Getty Images Hungary

A kísérlet tapasztalatai szerint azok az egyének, akik eleinte kreditjeik kevesebb mint felét ajánlották fel, a játék végéhez érve növelték hozzájárulásukat, míg azok, akiket kizártak, majd visszaengedtek a játékba, lényegesen többet adtak később a közösbe. 

Az eredmények arra is egyértelműen rávilágítottak, hogy az emberek könnyedén terjesztik mások hírnevére vonatkozó információikat, és hatásosan használják fel őket arra, hogy tudatosan megválogassák azokat az embereket, akikkel kapcsolatba lépnek, és kiközösítsék az önző módon viselkedő személyeket, akik a csoport tagjai számára ellehetetlenítik a kollektív megegyezés által meghatározott közjó elérését, miközben csökkentik a csoportosulás kizsákmányolásának veszélyét.

GettyImages-200133238-001
Fotó: Stephen Swintek / Getty Images Hungary

Aktív és passzív részvétel

Amikor az ember pletykát hall magáról, barátairól, hírességekről, homloklebenyében megnövekedett aktivitás figyelhető meg azon a területen, ami a komplex szociális viselkedésminták elemzésének egy fő központja. Ez az aktivitás mutatja, hogy igenis reagál az ember a pletykákra, valószínűleg szoros kapcsolatban áll a késztetéssel, hogy valaki szeressen mások szemében pozitív színben feltűnni. 

Egy 2012-es kutatáshoz kísérletet végeztek. Amikor a vizsgálat egy alanyával olyan információt osztottak meg, ami egy másik személy antiszociális viselkedését vagy valamilyen igazságtalan történést örökített meg, az alany pulzusszáma emelkedni kezdett. Amikor ugyanez a személy végre tudott egy csoportban az általa hallott történésről beszélni, megnyugtatta őt, és csökkentette az alany pulzusát. Ebből a kísérletből is kitűnik a pletykálás a stresszlevezetésben is hasznos. És rávilágít arra, miért nehéz titkot tartani.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kik a pletykásabbak, a nők vagy a férfiak? A kutatók megvizsgálták a kérdést

A pletykálás megléte már önmagában jellemzi a környezetet, amiben megjelenik. A tagok érzik magukat annyira közel a másikhoz, hogy nyugodtan meg tudják osztani érzéseiket társaikkal, ezáltal is erősítve a köztük lévő intimitást. 

A kanadai Ottawa Egyetem kutatásában a szakemberek utánajártak, miről és miért pletykálnak leginkább a nők és a férfiak. Az eredmények felettébb érdekesnek bizonyultak. 

Ezt is szeretjük