A piramisok ősi rejtélyeit fejtették meg: új módszert vetettek be a régészek

A technológiai fejlődésnek köszönhetően mára az ókori rejtélyek megfejtése is egyszerűbb feladatnak bizonyul. A Viasat History csatorna legújabb sorozatának szakemberei drónok bevetésével és 3D tervezéssel fejtettek meg titkokat. Kilenc piramist - köztük a híres gízaiakat - vizsgáltak meg új szemszögből, hogy végre választ kapjanak a nagy kérdésre: az ókori egyiptomiak a sivatag közepén hogy voltak képesek megépíteni ezeket az épületóriásokat?

A fotogrammetria, avagy a távérzékelés tudománya több ezer drónok által készített légi felvétel segítségével képes 3D-ben újraalkotni, így lemodellezni nagy kiterjedésű geometriai tárgyakat. Ezeket elemeikre is le lehet bontani, aminek köszönhetően szerkezetük és felépítésük könnyebben kiszámolható. Nézzük, mit árultak el drónok és a 3D-s modellezés a piramisok építéséről!

Sok érdekesség derült ki a piramisokról

Az emberek igyekeztek überelni egymást. A világ hét csodájának egyike Hufu 147 méter magas gízai piramisa. Hogy fia, Dzsedefré lepipálja apja építményét, saját nyughelyét egy hegytetőre húzta fel, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhetően a magasból tekinthessen le Hufu piramisára.

Fény derült arra is, miért érdekes, hol kap helyet a sírkamra. Dzsedefré egykori piramisát szinte milliméter pontossággal lemodellezhették a régészek. Kiderült, hogy míg mások a csúcs közelében helyezték el a sírkamrát, addig Dzsedefré a föld mélyére rejtette el azt. Ezzel a sírkamra egyben a piramis alapja is lett, amit így sokkal gyorsabban fel lehetett húzni.

De hogyan juttatták fel a több tonnás kőhasábokat a piramisok csúcsára? Eddig úgy tudtuk, hogy több kilométer hosszú, 5-10 fokos szögben emelkedő rámpákat használtak, amelyeken hatalmas faszánokon vontatták fel a nem ritkán 1-2 tonnát nyomó köveket. A legújabb ásatások során azonban egy 20 fokos rámpa maradványaira bukkantak, és kiszámolták, hogy eme építmény hossza nagyjából 700 méter lehetett.

A sírkamrába vezető járat meredeksége pontosan 27 fokos. Ennek oka, hogy egy, a föld felszínével párhuzamos 27 fokos szög felső szára az északi csillag felé mutat, ami sark körüli, azaz soha nem tűnik el az égről. A nyughelyén pihenő uralkodó pedig az eme szög folytatásaként vájt járaton keresztül végig összeköttetésben maradhat az északi csillaggal, azaz újjászülethet.

A dahsúri piramisok egyfajta teszt volt. Sznofru építtetett először olyan piramist, amely szabályos gúlát adott ki. Sznofru első próbálkozása, a tört oldalú piramis esetén a tervezők még elszámolták magukat: oldala a csúcs közelében megtört - innen a neve -, de a később épült vörös piramis már tökéletes lett, így aztán a gízai nagy piramisoknak is tervrajzul szolgált.

A gízai nagy szfinxről sokáig azt hitték, hogy álló szobor. A nagyjából 4500 évvel ezelőtt épült oroszlántestű, emberfejű szobor nagyját évszázadokon át homok borította. Az odazarándokló emberek azt hitték, hogy egy rodoszi kolosszushoz hasonló álló szobrot temetett be nyakáig a sivatag, és csak az 1920-as évek ásatásai során derült ki, hogy egy fekvő oroszlánról van szó, amely a gízai piramisokat őrzi.

További izgalmas felfedezések várnak

Mindez csak ízelítő azokból az érdekességekből, amelyeket A piramisok: A rejtély megoldása című hatrészes sorozat kínál. Szeptember 30-án, hétfőn 22:10-től a Viasat History műsorában kiderül többek közt az is, hogy valójában nem a gízai nagy piramis a világ legnagyobb piramisa. Ugyan eredeti mérete 147 méterre rúgott, a Hufu-piramis csúcsát az évszázadok során elbontották, így most nagyjából 138 méter magas. A friss mérések kimutatták, hogy a közvetlen szomszédságában álló Hafré-piramis 140 méter, így jelenleg ez számít a legmagasabbnak.

Kiemelt kép: Getty Images

Rejtélyes piramisok, melyeket biztosan nem ember épített

Az emberi alkotásokat első ránézésre a szabályosság különbözteti meg a természeti csodáktól, melyek fittyet hánynak a merőlegesekre, precíz körökre és a simára csiszolt felületekre. 

• piramis
• érdekességek a világból
• történelem
• tudomány
• kutatások
• műsor
• Terasz