A piramisok ősi rejtélyeit fejtették meg: új módszert vetettek be a régészek
Fotogrammetriával eredtek az ókori gúlák nyomába, és számos érdekességre bukkantak.
- Így mutat ugyanaz a bőrhatású nadrág különböző stílusú szettekben: elképesztő, mennyi lehetőség rejlik benne »
- 4 nőies stílusvariáció a hullámos frizurára, ami most nagyon divatos: így készítheted el a csodás loknikat »
- Palvin Barbival az élen ők azok, akik sokak öltözködését inspirálják: 8 gyönyörű nő, aki fiatalon lett népszerű stílusikon »
- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Melyik magyar város látnivalója Gázi Kászim pasa dzsámija? 8 kérdés az ország neves helyeiről
- 3 európai ország, ahova kevés magyar utazik, pedig érdemes lenne: igazi gyöngyszemek
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Fontos változás jön a magyarországi utakon: komoly büntetést kaphat, aki nem tud róla
A technológiai fejlődésnek köszönhetően mára az ókori rejtélyek megfejtése is egyszerűbb feladatnak bizonyul. A Viasat History csatorna legújabb sorozatának szakemberei drónok bevetésével és 3D tervezéssel fejtettek meg titkokat. Kilenc piramist - köztük a híres gízaiakat - vizsgáltak meg új szemszögből, hogy végre választ kapjanak a nagy kérdésre: az ókori egyiptomiak a sivatag közepén hogy voltak képesek megépíteni ezeket az épületóriásokat?
A fotogrammetria, avagy a távérzékelés tudománya több ezer drónok által készített légi felvétel segítségével képes 3D-ben újraalkotni, így lemodellezni nagy kiterjedésű geometriai tárgyakat. Ezeket elemeikre is le lehet bontani, aminek köszönhetően szerkezetük és felépítésük könnyebben kiszámolható. Nézzük, mit árultak el drónok és a 3D-s modellezés a piramisok építéséről!
Sok érdekesség derült ki a piramisokról
Az emberek igyekeztek überelni egymást. A világ hét csodájának egyike Hufu 147 méter magas gízai piramisa. Hogy fia, Dzsedefré lepipálja apja építményét, saját nyughelyét egy hegytetőre húzta fel, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhetően a magasból tekinthessen le Hufu piramisára.
Fény derült arra is, miért érdekes, hol kap helyet a sírkamra. Dzsedefré egykori piramisát szinte milliméter pontossággal lemodellezhették a régészek. Kiderült, hogy míg mások a csúcs közelében helyezték el a sírkamrát, addig Dzsedefré a föld mélyére rejtette el azt. Ezzel a sírkamra egyben a piramis alapja is lett, amit így sokkal gyorsabban fel lehetett húzni.
De hogyan juttatták fel a több tonnás kőhasábokat a piramisok csúcsára? Eddig úgy tudtuk, hogy több kilométer hosszú, 5-10 fokos szögben emelkedő rámpákat használtak, amelyeken hatalmas faszánokon vontatták fel a nem ritkán 1-2 tonnát nyomó köveket. A legújabb ásatások során azonban egy 20 fokos rámpa maradványaira bukkantak, és kiszámolták, hogy eme építmény hossza nagyjából 700 méter lehetett.
A sírkamrába vezető járat meredeksége pontosan 27 fokos. Ennek oka, hogy egy, a föld felszínével párhuzamos 27 fokos szög felső szára az északi csillag felé mutat, ami sark körüli, azaz soha nem tűnik el az égről. A nyughelyén pihenő uralkodó pedig az eme szög folytatásaként vájt járaton keresztül végig összeköttetésben maradhat az északi csillaggal, azaz újjászülethet.
A dahsúri piramisok egyfajta teszt volt. Sznofru építtetett először olyan piramist, amely szabályos gúlát adott ki. Sznofru első próbálkozása, a tört oldalú piramis esetén a tervezők még elszámolták magukat: oldala a csúcs közelében megtört - innen a neve -, de a később épült vörös piramis már tökéletes lett, így aztán a gízai nagy piramisoknak is tervrajzul szolgált.
A gízai nagy szfinxről sokáig azt hitték, hogy álló szobor. A nagyjából 4500 évvel ezelőtt épült oroszlántestű, emberfejű szobor nagyját évszázadokon át homok borította. Az odazarándokló emberek azt hitték, hogy egy rodoszi kolosszushoz hasonló álló szobrot temetett be nyakáig a sivatag, és csak az 1920-as évek ásatásai során derült ki, hogy egy fekvő oroszlánról van szó, amely a gízai piramisokat őrzi.
További izgalmas felfedezések várnak
Mindez csak ízelítő azokból az érdekességekből, amelyeket A piramisok: A rejtély megoldása című hatrészes sorozat kínál. Szeptember 30-án, hétfőn 22:10-től a Viasat History műsorában kiderül többek közt az is, hogy valójában nem a gízai nagy piramis a világ legnagyobb piramisa. Ugyan eredeti mérete 147 méterre rúgott, a Hufu-piramis csúcsát az évszázadok során elbontották, így most nagyjából 138 méter magas. A friss mérések kimutatták, hogy a közvetlen szomszédságában álló Hafré-piramis 140 méter, így jelenleg ez számít a legmagasabbnak.
Kiemelt kép: Getty Images
Rejtélyes piramisok, melyeket biztosan nem ember épített
Az emberi alkotásokat első ránézésre a szabályosság különbözteti meg a természeti csodáktól, melyek fittyet hánynak a merőlegesekre, precíz körökre és a simára csiszolt felületekre.
OLVASD EL EZT IS!
