Nagyon másképp nézett ki 100 éve a pécsi dzsámi - Tudtad, hogy a kupolája nem eredeti?

A pécsi dzsámi szövevényes történetét érdemes megismerni.

Nagyon másképp nézett ki 100 éve a pécsi dzsámi - Tudtad, hogy a kupolája nem eredeti?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Pécs szívében, a Széchenyi téren áll ikonikus épülete, a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, amelyet másik nevén csak pécsi dzsáminak hívnak. Sokan nem tudják, de az épület nem úgy néz ki, ahogyan régen.

Nem véletlen, hiszen annak ellenére, hogy ma már a keresztény Isten háza lett, egykor török templom volt. Története többszörösen fordulatos, ugyanis annak előtte, hogy dzsámi létesült volna, egy régi keresztény templom magaslott a helyen. Azt a török megszállás alatt, 1560 körül bontatta le Gázi Kászim pasa, miután az épületet előzőleg csaknem húsz évig kettéosztva használták a törökök és a magyarok. Állítólag a bontott köveket is felhasználták a dzsámi építésekor.

Az eredeti létesítmény a 13. században épült Szent Bertalan-templom volt, melyet Bertalan püspök kezdett építtetni II. András idején, és amely később Szent Bertalan ereklyéjének őrzőhelye is lett. Hajója 10x30 méteres volt, toronnyal eredetileg nem rendelkezett, csak a 14. században emelték hozzá.

A pécsi dzsámi

A következő képeken megmutatjuk, hogyan nézett ki a dzsámi régebben. Belső terét is bemutatjuk, melyben ma is láthatók a török uralom nyomai. Sokan nem is sejtik, de a dzsámi nem mindig így nézett ki: kupolája nem az eredeti, és az épület is sokat alakult idő közben.

Látványos ma a középső, szögletes rész a török kori, a szamárhátíves ablakokkal. A török hódoltság után a templomot többször átépítették.
Fotó: wikipedia.org/Thaler Tamás
Először 1702-ben, amikor az északi részre kápolnát, sekrestyét, tornyot és kriptát, a délire portikuszos bejáratot emeltek. Ezt a képet a 19. század elején készítették a dzsámiról.
Fotó: wikipedia.org
A kripta. A dzsámi utolsó jelentős átalakítását 1939-ben végezték. Ekkor lebontották a barokk tornyot, valamint a lépcsőt, és az épület észak-nyugati felére toldást építettek.
Fotó: wikipedia.org/Thaler Tamás
Az épülettoldás freskóit Gebauer Ernő készítette. Egy értékes Angster orgona is került ide.
Fotó: wikipedia.org/Thaler Tamás
Ezt a fotót 1880 után készítették dzsámiról. Ezen még a korábbi kupola látható, melyet 1956-ban cseréltek le firenzei típusú félgömbkupolára, hogy jobban hasonlítson az eredeti török tetőszerkezetre.
Fotó: wikipedia.org/Zelesny Károly
A kupola belülről. Körben az ablakok mentén és a fali díszeken jól látszik, hogy a török eredet nyomai ma is tetten érhetők.
Fotó: wikipedia.org/Thaler Tamás
A falakon ma is láthatók az egykori török feliratok, amelyeket az épület történelmi múltjára való tekintettel nem vakoltak le.
Az oltár. A templomban rendszeresen végeznek katolikus istentiszteleteket. A dzsámi a turisták számára is érdekes látnivaló.
Fotó: wikipedia.org/Lestat

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük