Nagyon másképp nézett ki 100 éve a pécsi dzsámi - Tudtad, hogy a kupolája nem eredeti?
A pécsi dzsámi szövevényes történetét érdemes megismerni.
Pécs szívében, a Széchenyi téren áll ikonikus épülete, a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, amelyet másik nevén csak pécsi dzsáminak hívnak. Sokan nem tudják, de az épület nem úgy néz ki, ahogyan régen.
Nem véletlen, hiszen annak ellenére, hogy ma már a keresztény Isten háza lett, egykor török templom volt. Története többszörösen fordulatos, ugyanis annak előtte, hogy dzsámi létesült volna, egy régi keresztény templom magaslott a helyen. Azt a török megszállás alatt, 1560 körül bontatta le Gázi Kászim pasa, miután az épületet előzőleg csaknem húsz évig kettéosztva használták a törökök és a magyarok. Állítólag a bontott köveket is felhasználták a dzsámi építésekor.
Az eredeti létesítmény a 13. században épült Szent Bertalan-templom volt, melyet Bertalan püspök kezdett építtetni II. András idején, és amely később Szent Bertalan ereklyéjének őrzőhelye is lett. Hajója 10x30 méteres volt, toronnyal eredetileg nem rendelkezett, csak a 14. században emelték hozzá.
A pécsi dzsámi
A következő képeken megmutatjuk, hogyan nézett ki a dzsámi régebben. Belső terét is bemutatjuk, melyben ma is láthatók a török uralom nyomai. Sokan nem is sejtik, de a dzsámi nem mindig így nézett ki: kupolája nem az eredeti, és az épület is sokat alakult idő közben.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció














