Félelmetes jelenségnek köszönhetjük az ózonréteget: a tudósokat is meglepte

A vulkáni működés, amióta világ a világ, folyamatosan formálja a bolygót, ezáltal hatással van a környezetre, az ember megjelenése óta pedig a társadalomra is. Számos példa ismert arról, hogy a vulkánkitörések káoszt okoztak a földtörténet különböző időszakaiban.

Az egyik éppen mostanában történt, amikor is komplett ökoszisztémák odavesztek a Hawaii szigetén május elsején kitört Kilauea pajzsvulkánból feltörő láva miatt, a szakemberek előrejelzései szerint pedig minimum száz év kell ahhoz, hogy a lávával betemetett erdőségek növekedésnek induljanak, az pedig mintegy százötven évbe is telhet, mire visszanyerik teljes pompájukat. Ezt a környéket vizsgálták a Hawaii Vulkánobszervatórium munkatársai, amikor különös jelenségre lettek figyelmesek.

Az ózonréteg keletkezése

A kutatók szerint a szupervulkánok kitörése eltüntethetné az emberiséget a Földről, de sok millió évvel ezelőtti tevékenységük hozzájárulhatott az élet kialakulásához. A katasztrofális kitörések ugyanis nagy mennyiségű oxigént juttattak a levegőbe, ami, akárcsak az ózon, kölcsönhatásba lépett a fénnyel, és ezzel létrehozta az ózonréteget, ami, mint tudjuk, elnyeli az élőlényekre káros sugárzást.

A robbanásos kitörés bekövetkeztéhez elsősorban az kell, hogy a felemelkedő magmából a nyomáscsökkenés miatt kiváljanak az addig oldott állapotban lévő gázok, melyek a jelenlegi vizsgálatok alapján jobban oxidálódtak - és nagyobb arányban tartalmaztak szén-dioxidot és szén-monoxidot-, mint korábban sejtették. 

Egészen pontosan ez az arány a hatszorosára nőtt a magma legaktívabb állapotában. Dr. Tamar Elias, a kutatás társszerzője úgy véli, a gázmérések létfontosságúak ellenőrzéseik és a veszélyértékelés szempontjából, ezért a jövőben figyelembe veszik a most tudomásukra jutott információkat is.

- Az oxigéndús környezet megkönnyíthette a földi élet kialakulását és elterjedését, egyúttal hozzájárulhatott az ózonréteg kialakuláshoz, ami védelmet jelentett a káros sugárzástól - mondja Dr. Bruno Scaillet, francia Orleans Egyetem munkatársa. 

A kutatást a Nature Geoscience szaklapban publikálták, Dr. Clive Oppenheimer, a Cambridge Egyetem professzora kollégáival karöltve 2013 óta nyomon követi a Kilauea vulkán működését, az eddigi megfigyelések szerint pedig a légkörbe kerülő gázok mennyisége a felszínre törő gázbuborékok nagyságától függ. 

Több vulkánkitörés lehet a klímaváltozás miatt?

Még korábban az Európai Földtudományi Unió éves gyűlésén egy kutatócsoport ismertette a vulkánkitörések gyakorisága és a klímaváltozás összefüggéseit. A tanulmány szerint ugyanis az átlaghőmérséklet emelkedése következtében visszahúzódó gleccserek aktívabbá tehetik a magmakamrákat.

Bár a kutatást még nem helyezték tudományos alapokra, arról már korábban is volt szó, hogy a globális felmelegedés befolyásolja a vulkánkitörések gyakoriságát. A tudósok a Mount Meager vulkánt vizsgálták, melyet hó- és jégtakaró borít.

Dióhéjban a jelenség lényege, hogy ez a takaró nyomást gyakorol a hegy gyomrában található magmára, ami megakadályozza, hogy a benne lévő gázok buborékokat képezzenek, ezáltal kitörést okozzanak. Ellenben, ha a jégtakaró olvadásnak indul, a nyomás csökken, vagyis nagyobb esély lehet a kitörésre.

Megbénította a légi forgalmat a hamufelhő: képeken a félelmetes jelenség

Legutóbb 2017 novemberében tört ki az Agung, akkor viszonylag enyhe aktivitást regisztráltak, mindössze hétszáz méter magasságig jutott el a hamu és a füst. A tűzhányó ennél sokkal nagyobb katasztrófát is okozhat: 1963-ban ezer emberrel végzett, és 0,4 °C-kal lehűtötte a Föld hőmérsékletét, de azóta aludt, tavaly októberben lépett újra működésbe. 

Képek: Getty Images Hungary.

• érdekességek a világból
• vulkán
• ózonréteg
• Terasz