Már évmilliókkal korábban létezhetett az élet, mint hitték: egy óriás fosszília árulkodik erről

Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban. A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve.

Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi, primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik. A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak rá a kutatók. A fosszíliát részletesen bemutató tanulmányuk szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.

Elképesztő lelet

A lelet szerint az állati élet már évmilliókkal korábban létezhetett, mint eddig gondolták. - Az állat puszta mérete teljesen elképesztő, ez az egyik legnagyobb állat a kambrium időszakból, amelyet valaha találtak - emelte ki a tanulmány szerzője, Jean-Bernard Caron, a Royal Ontario Museum paleontológusa.

Leírása szerint a Titanokorys gaines különleges állat lehetett: összetett szemei voltak, ananászszelethez hasonló alakú, fogakkal bélelt szája, a feje alatt pedig tüskés karmok helyezkedtek el, amelyekkel zsákmányt fogott. Az állat testén több úszó segítette a vízben való mozgást. A rákokéhoz vagy teknősökéhez hasonló fejpáncélja, védőburka is volt.

- A Titanokorys gaines a radiodonták egy alcsoportjába, a hurdiidák közé tartozik, amelyeket három oldalról páncél borította hosszú fej jellemez. A fej a testhez képest olyan hosszú, hogy ezek az állatok valójában alig voltak többek úszó fejeknél - magyarázta a tanulmány társszerzője, Joe Moysiuk, a Torontói Egyetem ökológia és evolúciós biológia doktorandusza, a Royal Ontario Museum munkatársa.

A kutatók még nem találtak rá magyarázatot, hogy mire szolgált a radiodonták fejpáncélja. Mivel a többi tengeri élőlényhez képest nagyok voltak, nem világos, hogy mitől védte őket a páncél. A kutatók úgy vélik, hogy a Titanokorys gaines esetében a széles, lapos páncél a tengerfenék közelében való élethez alkalmazkodott.

- Ezek a rejtélyes állatok minden bizonnyal nagy hatással voltak a kambriumkori tengerfenéki ökoszisztémákra. Elülső végtagjaik, amelyek egymásra rakott gereblyéknek látszanak, nagyon hatékonyan juttathattak bármit a szájukhoz, amit apró tüskéikkel elkaptak. A hatalmas hátpáncél pedig eke módjára működhetett - mondta Caron.

A maradványokat a Kootenay Nemzeti Park északi részén található Marble Canyonban találták meg, ahol korábban már számos, 508 millió évvel ezelőtti kambriumi leletet találtak. A helyszín az UNESCO világörökség részének nyilvánított ősmaradvány-lelőhelyhez, az úgynevezett Burgess-palához tartozik. A Titanokorys fosszíliáját más leletekkel együtt decemberben egy új kiállításon láthatják a Royal Ontario Museum látogatói - olvasható a CNN honlapján.

A kiemelt képen a Marble Canyon látható. Forrás: Getty Images.

Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki?

Hatalmas növényevő dinoszauruszok, ősmadarak, halak, ragadozók egyaránt járhatták a mai Bakony környékét, mely az ősóceánból szigetként emelkedett ki.

• régészeti leletek
• ősi lelet
• állatvilág
• földtörténet
• élővilág
• történelem
• érdekességek a világból
• Terasz