43 ezer éves a világ legrégibb fuvolája: képeken a legkorábbi ismert hangszerek
A zene ősidőktől kíséri az embert. Ennek nyomát hihetetlenül korai hangszerek őrzik.
Amikor a ma embere beül egy elegáns hangversenyre, vagy magáról megfeledkezve tapsol egy koncertszínpadnál, valószínűleg eszébe sem jut, hogy nemcsak a mai zenészek, hanem a kőkorszaki ember is fogott hangszereket a kezében, a hallott zene pedig ősi rituáléik ritmusainak és dallamainak jelenkori leszármazottja.
Természetesen nem gitárt vagy hegedűt kell a korai ember kezébe képzelni, bár néhány ősi hangszer - így például a fuvolák - mégis előrevetítették a maiak jellegét. Régészeti feltárásokon előkerült ősi hangszerekből sokat őriznek világszerte múzeumok vitrinjeiben, maguk a hangszerek pedig annak a bizonyítékát őrzik, hogy a zene ősidőktől fogva jelen volt, és együtt fejlődött az emberiséggel. A jól variálható emberi hang ugyanis a benne rejlő lehetőségek ellenére sem elégítette ki az emberek kíváncsiságát és zene iránti fogékonyságát.
A legrégibb hangszerek
Az első ütőhangszereken, azaz köveken és botokon túl hihetetlen zenei érzékre valló fuvolák is fennmaradtak több tízezer évvel ezelőttről. A legrégibb ismert fuvola 43 ezer éves: ősi hangszereket mutatunk be a következő képeken.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
















