Hogyan lehet egyszerre aszály és árvíz? Szakember beszél a környezeti jelenségről

Heteken át az aszályról, a vízhiányról szóltak a hírek, majd az árvíz okozta károk következtek. Ha nem látunk a dolgok mögé, nehezen tudjuk megérteni, hogyan is történhetnek ezek a szélsőséges időjárási jelenségek egymáshoz időben ennyire közel. Kump Edina környezetkutató, természettudomány-környezettan tanár, a Körforrás alapító-tulajdonosa rövid videóban magyarázza el a valójában nagyon is logikus összefüggéseket.

Hogyan lehet egyszerre az aszály és az árvíz?

- Elsőre úgy tűnik, mintha ez a két dolog teljesen kizárná egymást, pedig valójában sokszor  ugyanannak a problémának a két különböző következményét látjuk. Amikor az aszályról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyszerűen kevés eső esik, pedig legalább ennyire fontos kérdés az is, hogy mi történik a vízzel, amikor az végre megérkezik. Sokszor úgy gondolunk a tájra, mintha az csak egy felszín lenne, amire leesik az eső. Pedig valójában a táj feladata, hogy időben eloszlassa a lehulló csapadékot. Egy egészséges talaj, illetve növényzet úgy működik, mint egy természetes vízraktár, egy szivacs. A beszívott csapadékot napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal később fokozatosan adja vissza a növényeknek, patakoknak, légkörnek - magyarázza Kump Edina alábbi videójában.

A természet már nem képes mérsékelni a szélsőséges időjárást

A talaj, a természet tehát képes mérsékelni a szélsőséges időjárási jelenségeket. Ha azonban a talaj kiszáradt, tömörödött, a felszínt leburkoljuk, a vizes élőhelyeket lecsapoljuk, és általában arra törekszünk, hogy a lehullott csapadékot minél rövidebb idő alatt elvezessük - például a csatornákba - ez a természetes szabályozás nem fog működni. Ilyen körülmények között ugyanis egy nagyobb eső jelentős része nem hasznosul, nem szivárog be a talajba, nem tölti fel a felszín alatti rétegeket. 

- Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz az eső, ami néhány napra elönti az utcákat, néhány hét múlva már hiányzik a földekről és a természetből. Vagyis lehet egyszerre túl sok víz ott, ahol nem szeretnénk és túl kevés ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A melegedő éghajlat pedig egyre inkább kedvez ezeknek a szélsőségeknek. Hosszabb, szárazabb időszakokat egyre gyakrabban szakítanak meg rövid idő alatt lezúduló, intenzív esőzések. Ezért az aszály és az árvíz nem egymás ellentétei. Sokszor ugyanannak a felborult vízháztartásnak a következményei - részletezi Kump Edina.

Kép: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• aszály
• árvíz
• klímaváltozás
• természet
• természetvédelem
• videó
• Terasz