Egész Európa megsínyli az aszályos nyarat: képeken a súlyos szárazság

Kiszáradt folyómedrek, kiégett mezők és lángoló erdők jellemzik Európa elmúlt hónapjait. A klímaváltozás hatásait egyre többen érzékelik a mindennapokban, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig látványosan formálják át a kontinens tájait.

Az elmúlt hónapokban egyre látványosabban mutatkoznak a klímaváltozás következményei Európában. A kiszáradó folyók, kiégett földek és pusztító erdőtüzek jelzik, hogy a kontinens egyre gyakrabban néz szembe szélsőséges időjárási helyzetekkel.

Egyre aggasztóbb az aszályhelyzet Európában

Egy friss tudományos elemzés szerint az ember okozta éghajlatváltozás jelentősen felerősítette a nyári hőség hatásait, amelyek felgyorsítják a talaj és a vízkészletek kiszáradását.Az aszályokat korábban elsősorban a csapadékhiánnyal hozták összefüggésbe, ám a kutatók szerint Európában ma már a rendkívüli hőség is legalább ilyen fontos tényező. A rekordokat döntő hőhullámok miatt a levegő több nedvességet képes magába szívni, így gyorsabban párolog el a víz a folyókból, tavakból, talajból és a növényzetből.

Egy friss elemzés szerint a klímaváltozás miatt kialakult szélsőséges párolgási körülmények Nyugat-Európában akár 80-szor, Kelet-Európában pedig 40-szer valószínűbbé váltak - jelenti a Guardian. A talaj rendkívüli kiszáradásának esélyét szintén jelentősen növelte az emberi eredetű felmelegedés. A kutatók szerint a mostani nyugat-európai aszály a klímaváltozás előtti időszakban még csak mérsékeltnek számított volna, a mai felmelegedett világban azonban már szélsőséges eseménynek tekinthető.

A mezőgazdaság és a vízkészletek is megsínylik

Bár az aszályt nyár elején értékelték, a hatásai már most komolyak. Több ország vízhasználati korlátozásokat vezetett be, Dél-Anglia nagy részén például megtiltották a kerti locsolást. 

A szárazság súlyosan érinti a mezőgazdaságot is: Európában várhatóan több millió tonna gabonatermés veszhet el. Franciaországban az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb kukoricatermésére számítanak, Romániában pedig több mint egymillió hektárnyi termés került veszélybe.

A folyók alacsony vízállása további problémákat okoz. A kisebb vízhozam visszaveti a vízenergia-termelést, és megnehezíti a teherhajók közlekedését is. A Rajna vízszintje például Hollandiában olyan alacsony szintre süllyedt, amely a korábbi rekordmeleg nyarak értékeit is meghaladta.

Szomjazik a talaj

A kutatók szerint a jelenség szoros kapcsolatban áll az ember által okozott éghajlatváltozással. Dr. Dominik Schumacher, az ETH Zürich kutatója szerint már tavasszal megfigyelhető volt a talaj szokatlan kiszáradása. „A hőmérséklet emelkedésével a légkör szomjúsága gyorsan növekszik, és egyre több nedvességet von el a folyókból, tavakból, víztározókból és a talajból” – fogalmazott a Guardian hasábjain. 

A szakértő szerint a 2026-os aszály két hónappal korábban kezdődött, mint a 2022-es hasonló időszak. A csapadékosabb tavasz után hirtelen bekövetkező szárazság különösen veszélyes, mert több növényzet fejlődhet ki, amely később könnyen lángra kaphat. Ez jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi helyzet már 1,4 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is kialakulhatott. Ha a kibocsátások miatt a felmelegedés eléri a magasabb szinteket, az ilyen intenzív, kiszáradással járó időszakok gyakorisága tovább növekedhet. World Weather Attribution (WWA) kutatócsoport elemzése szerint mind Nyugat-, mind Kelet-Európában az ember okozta klímaváltozás súlyosabbá tette az idei aszályt.

Az itthon is életbelépő vízkorlátozások célja, hogy a lakosság kerülje a nem létfontosságú vízfelhasználást, például a nagyobb kerti locsolást, autómosást vagy medencetöltést, és óvja a rendelkezésre álló vízkészleteket.

Képek: Getty Images 

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• aszály
• szárazság
• klímaváltozás
• kánikula
• csapadék
• folyó
• európa
• klímavédelem
• globális felmelegedés
• 2026
• Utazás