Nagy felfedezést tettek az egyik legősibb életformával kapcsolatban: már nagyon korán kialakulhattak

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

Az intézmény szakemberei szerint az Új-Fundland és Labrador tartománybeli félszigeten felfedezett 522 millió éves fosszíliák lehetnek a legelső ismert formái ezeknek a gerinctelen organizmusoknak, amelyek ma élő leszármazottai egyebek között a tintahalak, a polipok és a nautiluszok.

Sokkal korábban fejlődhettek ki, mint azt eddig hitték

- A felfedezés azt jelentheti, hogy a fejlábúak vagy lábasfejűek az eddig véltnél csaknem 30 millió évvel korábban fejlődtek ki. Ha valóban fejlábúakról van szó, az azt jelenti, hogy a Cephalopodák eredete a korai kambriumig nyúlik vissza - mondta Anne Hildenbrand, az egyetem földtudományi intézetének munkatársa.

Hozzátette: "ez azt jelentené, hogy a fejlábúak a többsejtű organizmusok evolúciójának hajnalán alakultak ki a kambriumi robbanáskor". A félszigeten talált megkövesedett, meszes vázak hosszúkás kúp alakúak, és elkülönülő kamrákra oszlanak. A kamrákat a szifótölcsér köti össze. A lábasfejűek voltak az első organizmusok, amelyek képesek voltak fel-le mozogni a vízben, természetes élőhelyükké téve a nyílt óceánt.

A kutatók sem igazán tudják, mit találtak: 8 titokzatos fosszília, amiről csak találgatnak

A titokzatos fosszíliák a hozzáértőknek is feladták a leckét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• felfedezés
• kutatások
• tudomány
• élővilág
• Terasz