Így néznének ki az ókori világ csodái, ha még ma is jó állapotban lennének: nagyon látványos fotók
Az illusztrátor elképzelte, milyen lenne, ha az ókor legmonumentálisabb építményei még ma is állnának.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az ókor a történelem egyik legtermékenyebb időszaka volt, hiszen ekkor alkották meg a kultúrák alapjait, erről pedig számos fennmaradt tárgyi emlék és épület tanúskodik.
Az idő és a háborús korszakok pusztítása sajnos azonban ezeknek a monumentális építményeknek a vesztét okozta, és bár sok közülük még ma is látható romjaiban, vannak, amik már teljesen eltűntek a föld színéről, és csak a feljegyzésekből ismerjük őket.
Látványos képeken az ókori világ csodái
Evgeny Kazantsev digitális művész és grafikus úgy döntött, megalkotja ismét ezeket a jellegzetes ókori épületeket, hogy ne vesszenek a feledés homályába, és úgy is láthassuk őket, ahogy azt annak idején megalkották. A képek érdekessége, hogy a mai és az ókori világ találkozását mutatja be a művész, vagyis egy olyan alternatív valóságot képzelt el, amiben ezek a több ezer éves épületek semmit sem változtak, és jól megférnek a modern felhőkarcolók és házak mellett.
Az Athénban található Akropolisz egy meredek sziklára épült 150 méteres tengerszint feletti magasságban. Az épület még ma is viszonylag jó állapotú annak ellenére is, hogy 1687-ben a velenceiek megtámadták. A művész szerint ilyen lenne, ha ma is úgy nézne ki az épületegyüttes, mint eredeti állapotában.
Fotó: zamenab / Instagram
Petra hatalmas, ma is jó állapotú romvárosa Jordániában található, a sivatag sziklái között bújik meg az egykori karavánközpont. Az illusztrátor szerint ma egy többsávos út is futna mellette, ha teljesen olyan lenne Petra, mint az ókorban.
Fotó: zamenab / Instagram
Szemiramisz függőkertje az ókori világ hét csodája közé tartozik, a legnagyobb valószínűség szerint a mai Irak területén volt, ám pontosan nem lehet tudni, hogy hol. A kerteket a leleményesség, a mérnöki tudás és a szépség példájaként írják le, ami úgy nézett ki, mint egy többszintű zöld domb teraszokkal, és sok növénynek adott otthont, például cserjéknek, fáknak és virágoknak.
Fotó: zamenab / Instagram
Az elefántcsontból és aranyból készült olümpiai Zeusz-szobor 12 méteres volt, szintén az ókori világ hét csodája közé tartozott, azonban az idők folyamán elveszett. Pheidiasz görög szobrász készítette, és így nézne ki, ha még ma is látogatható lenne.
Fotó: zamenab / Instagram
A gízai nagy szfinx a föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra, egy időben készült a gízai piramisokkal. Az idők folyamán sokat romlott az állapota, és ma már veszélyeztetett műemléknek számít.
Fotó: zamenab / Instagram
A rodoszi kolosszus Héliosz, a mindent látó fényes napisten óriási méretű szobra volt, ami akár 35 méteres is lehetett. Egy földrengés miatt eltört az egyik lába, majd emiatt a szobor is összedőlt.
Fotó: zamenab / Instagram
A halikarnasszoszi mauzóleum Mauszólosz, perzsa királyi helytartó és felesége számára épült a mai Törökország területén, azonban a kalóztámadások és a földrengések szinte teljesen lerombolták. Ha ez nem történt volna, ma valahogy így nézne ki a monumentális épület.
Fotó: zamenab / Instagram
A bábeli torony a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő monumentális építmény volt, amihez egy eredetmítosz tartozik, amely megmagyarázza, miért beszélnek az emberek különböző nyelveken. A tornyot sokan kitalált épületnek tartják, de vannak, akik állítják, hogy a valóságban is létezett.
Fotó: zamenab / Instagram
(Képek forrása: zamenab / Instagram)
OLVASD EL EZT IS!
