Félelmetes dologra figyeltek fel a kutatók: mi történik az óceán hullámaival?

Szakemberek évek óta figyelemmel kísérik a globális felmelegedés jeleit, hogy megbecsüljék, milyen hatásai lehetnek a földi életre. Ezúttal az óceánok hullámzásának változását vizsgálták, merthogy a víz mozgása napjainkban jóval nagyobb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A Melbourne-i Egyetem munkatársai az elmúlt 33 év során rengeteg műholdas felvételt készítettek és elemeztek az óceáni hullámokról, valamint a szelekről. A kutatók azon túl, hogy létrehozták minden idők legnagyobb adatbázisát a témában, ijesztő eredményekre jutottak, melyekről a Live Science-en megjelent tanulmányban számoltak be.

Hogyan hat a klímaváltozás a hullámzásra?

Feljegyzéseikből kiderült, hogy 1985 és 2018 között számottevően nőtt a hullámok mérete: a legnagyobbak 30 centiméterrel magasabbak, míg a legerősebb szelek 1,5 méter/másodperccel gyorsabbak lettek. Ez öt, illetve nyolc százalékos növekedést jelent.

Ian Young, a tanulmány társszerzője szerint nem szabad alábecsülni a kapott értékeket, mert ugyan százalékban kevésnek tűnnek, a globális felmelegedés erősödésével azonban rengeteg problémát okozhatnak. Gyorsabb talajsüllyedés, gyakoribb áradások kísérhetik a jelenséget, a tengerszint emelkedésével ráadásul több vízparti település elsüllyedhet. Young hozzátette, a hullámzások leginkább a déli féltekére jelentenek fenyegetést, de hatásuk máshol is érezhető lesz.

Gondoskodni kellene a part menti települések védelméről

Erre Fernando J. Mendez, a spanyolországi Kantábriai Egyetem munkatársa hívja fel a figyelmet, aki kollégáival egy másik kísérletben szintén a hullámokat vizsgálta. Inigo J. Losada, a tanulmány szerzője a Nature magazinnak elmondta, 1948 óta 0,41%-kal erősödtek a hullámok, ráadásul mindemellett az óceánok hőmérséklete is folyamatosan emelkedik.

Losada szerint a hullámok erősödése a globális felmelegedés kísérője, akárcsak a szén-dioxid légköri koncentrációja, a tengerszint-emelkedés vagy a földfelszíni levegőhőmérséklet változása. A kutató hozzátette, hogy a hullámzás ereje leginkább a súlyosabb viharszezonokban érzékelhető. Hasonló, mint az, amit a szakértők 2017-es hurrikánszezonkor mértek a Karib-térségben.

Mendez kiemelte, hogy az óceánokra ható változásokat együttesen kellene vizsgálni, mert, ha kizárólag a tengerszint-emelkedésre koncentrálnak, hiányos eredményekre juthatnak. Ellenkező esetben viszont pontosabb képet kaphatnak a lakosságra leselkedő veszélyekről. A kutatók eredményei remélhetőleg felhívják az országok vezetőinek figyelmét a közelgő pusztításokra és az intézkedések sürgősségére.

Kiszáradt egy 26 méter mély tó: kétségbeejtő látványt nyújt az üres meder

A Brenetsi-tó a Doubs-folyón található, Svájc és Franciaország határán. A 12 ezer éves állóvíz medrét egy gleccser vájta ki. A hőmérséklet emelkedése egyébként a gleccserek olvadását is magával hozza, korábbi cikkünkben erről is beszámoltunk. Nézd meg képeken a kiszáradt tó megrendítő látképét!

Képek forrása: Getty Images Hungary.

• érdekességek a világból
• kutatások
• óceán
• hullám
• globális felmelegedés
• klímaváltozás
• Terasz