Csodás hóesésre, fehér karácsonyra számíthatunk a régi időjóslás szerint: november 11. fontos nap volt a néphagyományban

Évről évre mindenki töretlen hittel és reménnyel várja, hogy fehér lesz-e a karácsony: sokak számára a csendesen hulló pelyhek hozzák el az igazi, vágyott hangulatot.

Idén úgy tűnik, jó esély van rá, hogy az ünnep fehérbe öltözik, legalábbis, ha hiszünk a régiektől ránk maradt népi időjóslásnak.

A népi jóslás alapján fehér lesz a karácsony

A régiek úgy tartották, hogy ha november 11-én, Márton napján jégen állnak a ludak, azaz fagy, akkor saras lesz a karácsony. Mivel azonban a mai nap várhatóan nem megy fagypont alá a hőmérséklet, és 4-8 fokot jósoltak a meteorológusok, jó okunk van rá, hogy lehangoló sártenger helyett igazi téli, hideg időben és fehér hótakaróban reménykedjünk.

A naptárnak ezen a napján a néphagyomány szerint a teljes évszak időjárását is megjósolták. Úgy gondolták, hogy ha ezen a napon szürke, borongós idő van, akkor várhatóan egész télen ilyen lesz. Ha viszont november 11-én süt a nap, akkor ez így is marad az évszak végéig. Az idei Márton-napra ködös időt jósoltak, azaz szürkét, ami összecseng a fenti jóslattal, hiszen a gyülekező hófelhők gyakorta eltakarhatják majd a napot.

Egy harmadik jósolóhiedelem szerint nemcsak a téli, hanem a következő márciusi időjárást is előrevetítette a Márton-napi: olyan időre lehetett számítani, amilyen ezen a napon volt.

A Márton-napi ludak és népszokások

Márton-naphoz a 4. századi Tours-i Szent Márton története révén kapcsolódnak a libák. A szerény természetű szentet legendája szerint meg akarták tenni püspöknek, ő azonban inkább a szegények segítését folytatta volna helyette. Nem akarta, hogy megtalálják, ezért egy libaólban bújt el. A szárnyasok azonban olyan hangos gágogásba kezdtek, hogy ezzel felfedték rejtekhelyét, így Szent Márton végül mégis elfoglalta a püspöki széket.

November 11. a régiek számára fordulópont volt az esztendőben, hiszen erre a napra már mind befejezhették a mezőgazdasági munkálatokat, a betakarítást, lezárulhatott a gazdasági év, elkezdődhetett a tél és az adventi ünnepkörre készülődés.

Az időszakhoz több, ilyenkor szokásos, kedvező folytatást csalogató babonás cselekedet is kötődött. Márton-napon a pásztorok végigjárták a falu házait, és vesszőket osztottak ki a gazdák között. Ezeket Szent Márton vesszőinek nevezték. Úgy hitték, hogy az ágaik száma megmutatja, hogy hány malac fog születni a gazdaságban. Amikor kitavaszodott, akkor is ezt a vesszőt vették elő, hogy kihajtsák vele a jószágokat a legelőre.

Még a kemény tél beállta előtt szokás volt megritkítani a lúdállományt, így az asszonyok nagy libahúslakomákat készítettek. Az asztal köré gyűltek az első ízben kóstolt újborral öblítették le a finom falatokat. Úgy mondták, hogy az, aki nem fogyaszt Márton-napon libát, egész esztendő során éhezni fog.

Ezt elkerülendő, ma is bárki bátran követheti a régiek szokását, és egy kellemes libavacsora mellett örülhet a közelgő, talán fehérnek ígérkező karácsonynak. Persze, aki biztosra szeretne menni, kivárhatja a november 19-i Erzsébet-napot: a néphagyomány szerint ugyanis, ha azon a napon esik a hó, azaz Erzsébet megrázza a pendelyét, akkor karácsonykor is havazni fog.

Így készül a Márton-napi libacomb

Készítsd el a hagyományos fogást a következő recept alapján!

• időjós
• időjárás
• hó
• fehér karácsony
• hagyomány
• Terasz