Ferdítene a kormány?

A nők foglalkoztatásáért felelős miniszteri biztos, Szalai Piroska február 10-én, hétfőn az InfoRádióban beszélt a női foglalkoztatottság helyzetének javulásáról.

Kifejtette, hogy a kormány célja az, hogy minél kevesebb olyan anyuka legyen, aki azért nem tud elmenni dolgozni, mert a családi teendők mellett nem talál megfelelő paraméterekkel rendelkező munkát.

Előrébb vagyunk, mint az uniós átlag

A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy háromnegyed részben a teljes munkaidős dolgozók száma nőtt, negyed részben pedig a részmunkaidősöké.

Ennek oka Szalai Piroska szerint lehet az is, hogy a korábban feketén foglalkoztatott nők is megjelentek a hivatalosan is foglalkoztatottak között, amivel sokkal biztonságosabb lett a munkájuk.

Az Európai Unióban a 15-54 év közötti nők 58,5%-a foglalkoztatott, ebből 40% teljes munkaidőben dolgozik. A magyarországi 52,1%-os foglalkoztatottsági arányból 5% körüli a részmunkaidős dolgozók aránya. Emiatt a miniszteri biztos szerint a teljes munkaidőt tekintve Magyarország előrébb van, mint az uniós átlag, illetve több, magas rátával rendelkező északi ország.

Tovább nő a szám?

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 98 ezerrel több nő dolgozik ma, mint az előző kormány utolsó évének hasonló időszakában. A minisztérium szerint egyedülálló, hogy 2013 utolsó négy hónapjában a nők foglalkoztatottsága 1,8 millió fő felett volt.

Ezek az eredmények a munkahelyvédelmi akciótervnek, a családi adókedvezménynek, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetőek. Előreláthatóan a fenti számok emelkedni fognak, hiszen ettől az évtől a kisgyereket nevelő nők gyed mellett is tudnak majd dolgozni.

Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 1622,1 ezer nő dolgozott, részmunkaidőben pedig 173,4 ezer, amit Szalai Piroska a nők foglalkoztatottsági csúcsának nevezett. Az elmúlt 13 évben a teljes munkaidőben dolgozó nők száma mégis 2006-ban, a Gyurcsány-korszak idején volt 1692,1 ezer fővel, igaz, a részmunkaidős szám csak 100,6 ezer fő.

Ezzel csak az a probléma, hogy ezeknek a számoknak a nagy részét a közfoglalkoztatás adja, beleértve a statisztikába a külföldön dolgozók bizonyos csoportját is. A foglalkoztatás ösztönzése pedig egyre inkább a közmunka felé tolódik. Ez pedig nem segít a magyar gazdaságon. Tehát a munkaerőpiaci gyarapodás a versenyszférára nem vonatkozik, pedig ez lenne az igazán lényeges szempont.

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

• Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
• Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
• Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Nehezítő tényezők

A Központi Statisztikai Hivatal összefoglalója szerint a foglalkoztatottság bővítésének egyik forrását a család miatt munkaerőpiacra lépni nem tudók jelentik. A kelet-európai országokban a családi kötöttségek jellemzően csak a nők munkaerő-piaci részvételét korlátozzák. A családi kötöttségek leghangsúlyosabb eleme a gyerekek gondozása. Ehhez jöhetnek hozzá bizonyos akadályozó tényezők, mint például a munkahely megközelítésének fizikai és időbeli korlátai, vagy a munkaidő és a gondozási intézmény nyitva tartási ideje, vagy éppen az, hogy nincs hely a közeli gondozási intézményekben.

Kép forrása: kormany.hu/Árvai Károly

• nő
• munkahely
• munka
• belföld
• munkaerőpiac
• gyed
• szalai piroska
• munkahelyvédelmi akcióterv
• foglalkoztatottság
• foglalkoztatottság növelése
• Terasz