6500 éves idolt találtak a föld alatt egy építkezésen: képeken az Egerszegi Vénusz

A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során.

Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja - mondta el az MTI-nek Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.

Az elmúlt évek legszebb lelete

A múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat - ismertette az előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta, hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett az i. e. ötödik évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének nyomaira bukkantak.

Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát július 7-én találták meg. Az idol különlegessége az aprólékos kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő. A zalai megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú, kúpos felsőtestét vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták, a nyakon, hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték.

A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Az agyagszobrocska feje hiányzik, de az idolhoz tartozó hangsúlyos kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg - számolt be a részletekről Simmer Lívia. Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több kultikus tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni.

A lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint a lengyeli kultúrára jellemző sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz illeszthető töredékek kerültek elő. Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld-termékenységgel hozható összefüggésbe - magyarázta a régész.

A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban tudott megmaradni. Havasi Bálint elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket, valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be. Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.

A kiemelt képen a Göcseji Múzeum látható. Forrás: MTI/Varga György.

8 régészeti lelet, amiről nem tudták, milyen értékes

Amikor egy régész ránéz egy leletre, szinte azonnal sejti, milyen korú, származású, ennél fogva milyen értékű tárgyat lát. A laikus ember viszont nincs ilyen hozzáértő szemekkel megáldva.

• szobor
• régészeti leletek
• múzeum
• zalaegerszeg
• történelem
• Terasz