- Veszélyes vizekre eveznek!

A BDO Magyarország szerint a jogbiztonság elvét sérti a távolléti díjról kiadott minisztériumi útmutató, amely a vállalat szerint komoly csúsztatást tartalmaz, és veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére - írja az Index.

A világ ötödik legnagyobb könyvvizsgáló és professzionális tanácsadó hálózatának magyar vállalata szerint az útmutató is rámutat, hogy az is előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért, ám az útmutatóban szereplő felhívás szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére.

Sérti a jogbiztonság elvét

Máriás Attila, a cég vezető munkaügyi tanácsadója ugyanakkor úgy véli, a fenti eljárás az útmutatóban szereplő felhívás ellenére sem kötelező. A szakember közölte: az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettségeket állapít meg a munkáltatók részére. Bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért.

A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet. Azt, hogy ténylegesen nem lehet ennél kevesebbet kifizetni, semmilyen jogszabály nem írja elő. Ráadásul, teszi hozzá a BDO, jelenleg nincs is olyan hatóság, amely a távolléti díjak ellenőrzése kapcsán hatáskörrel rendelkezne, ugyanis 2012. július 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés során sem vizsgálható a távolléti díj számítása.

Ez a gond

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mint ha minden nap dolgozott volna abban a hónapban. Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját.

Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap az egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott. Ha a dolgozó öt nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 745 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 952 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.

Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye, öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, 9 ezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.

Átírják

Az NGM a BDO véleménye után nem sokkal közölte, átírja a jogszabályt. Mint írták, a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumának bizottsága áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Ezen mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ezért születik meg hamarosan újabb, a szabadságok szabályozását újraszabályozó jogszabály.

• szabadság
• matolcsy györgy
• munkaerőpiac
• Terasz